Szatmárnémeti

Kóter László kiállítása

2015.02.05 - 09:40

Tegnap a Vécsey-házban nyílt meg Kóter László fafaragásokat bemutató egyéni tárlata.

Kóter László 1950. január 18-án született Nagykárolyban. A nagykárolyi Elméleti Líceumban érettségizett, majd három évig tanult műszaki rajzot Nagyváradon. 1990-ig a szatmárnémeti Unióban dolgozott beszerzőként, ezt követően szabadúszó volt. A fafaragás mindig kedvelt hobbija volt. Az 1989 előtti időszakban három évig végzett gyakorlati munkát Domokos Lehel szobrász műhelyében (Domokos műve többek között a szatmárnémeti főtéri szökőkút).

Kóter László faragásaihoz márványt, rezet, csontot használ, de legtöbb munkája fából készül. Legtöbb esetben a talált vagy kapott fa megfigyelésekor dönti el, hogy mi az, amit azon keresztül ábrázolni lehet. Legismertebb munkái a szárazberki római katolikus templomban lévő Utolsó vacsora és az 1,5 méter magas Krisztus a kereszten fafaragás, a Maximilian Kolbe vértanú-püspök faragott szobra; a Kis Szent Teréz-templomban lévő Szűzanya-szobor; a Szent József-templomban lévő Szent József-szobor és Feltámadás-szobor.

 

Egyéb fafaragások

 

Kóter László munkái között nagyon sok, különböző méretű faragott bot található. Az első ilyen darabot hatéves korában faragta, azóta nagyon sok olyan botot faragott ki, amelyeken történelmi eseményeket örökít meg. Több munkája szól a pártok széthúzásáról és arról, hogy a pártok hogyan szakítják szét a közösségeket. Kifaragta a kommunizmus feldarálását, a politikusok nyomásgyakorlását, de nagyon sok olyan munkája is látható a kiállításon, amelyik a mindennapi élet problémáit juttatja eszünkbe. Gyerekkora óta foglalkoztatja Petőfi Sándor és Arany János élete és munkássága. Olyan munkáival is találkozunk a tárlaton, mint Petőfi a nép között, Arany János a nép között, Rákóczi a nép között, de kifaragta A vérszerződést és nagyon sok más történelmi eseményt. Tegnap, a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén megnyílt tárlaton százötven munka van kiállítva, ezek nagy része a Szatmárhegyen alakulóban lévő Papp József helytörténeti múzeum gyűjteményéből való.

 

Elek György