A várakozók között sok az iskolából vidékre hazautazó diák, akik egy része nyugtalanul várja, hogy hazaérkezzen, és az otthoni megszokott körülmények között készüljön másnapra, és vannak, akik csintalansággal töltik az időt, és nem zavarja őket, hogy nem érnek haza időben.

Alig értek véget a téli ünnepek, a szakemberek a járvány minden eddiginél gyorsabb terjedésére, újabb és újabb veszélyekre hívják fel a figyelmet. Ezek a hírek aggasztóvá teszik a tanügyi helyzetet is. Az ingázó diákok könnyen megfertőződhetnek, hazavihetik a vírust, de könnyen átadhatják az iskolában is a társaiknak. Mindenkinek érdeke, hogy megmaradjon a jelenléti oktatás, mert ebben a formában is drasztikusan romlanak az eredmények, az online oktatás viszont katasztrófához vezet. Az iskolák nyitvatartása nagyon fontos, bár a rendszeresen megjelenő intézkedések között kevés olyan van, ami biztató lehet. Nagy reményekkel hirdették meg, hogy az iskolákban rendszeresen végeznek majd nyálteszteket, azonban nagyon sok helyen ezt el sem kezdték, ahol pedig elvégzik, ott nagy az összevisszaság, nem hitelesek a teszteredmények, tehát kijelenthetjük, hogy az egész egy pénzpazarlás. Tisztán kellene látni, hogyan lehetne úgy elkerülni egy újabb kényszervakációt, hogy a diákok és a pedagógusok az iskolákban biztonságos körülmények között végezhessék feladataikat, biztonságosan érhessenek el oda és menjenek haza onnan.

A fő hangsúly azon van, hogy biztonságos és minőségi oktatás legyen az iskolákban, otthon pedig adott legyen a lehetőség a tanulásra, viszont oda kellene figyelni arra is, hogy ebben az időszakban milyen következményekkel járnak azok a lelki nehézségek, melyek a fiatalokat érik. Ezek a legtöbb esetben még nem láthatók, de ott vannak már a jeleik egy-egy viselkedési formában, egy-egy megnyilvánulásban… Másként jelentkeznek azoknál, akik ott várakoznak nyugtalanul a buszmegállókban, másként azoknál, akik a várakozást szórakozásnak tekintik, másként azoknál, akiket a szüleik autóval szállítják az iskolába és viszik haza, másként minden kategóriában. Tény az, hogy a kamaszok, a fiatalok lelki nehézségei végzetes következményekkel járnak.

Egy másik probléma, ami észlelhető, az elszigetelődés. Ehhez járul még hozzá az eszközfüggőség. A korlátozásokkal teli élet egyre nehezebb azok számára, akiknek szabadságot, szabad jövőt ígértek. Elmondhatjuk azt, hogy a fiatalok nagy része a járványidőszak előtt is a szabadságnak azt a formáját választotta, hogy bezárkózott a szobájába az eszközeivel. Amikor innen próbáltuk meg kimenekíteni a fiatalokat, akkor kényszerültünk arra, hogy az otthon maradásra kötelezzük őket. Kötelezővé vált az, ami addig tiltott volt. Számtalan kérdés merül fel nap mint nap, érdemi válasz viszont nem születik. Vannak, akik azt mondják, ez csak a kezdet, az útkeresés időszaka, ami még eltart egy ideig, hogy rátaláljunk a kiútra.

Elek György