Oltástörvényen dolgozik az Egészségügyi Minisztérium: a védőoltások érdekében készül törvénytervezet, hiszen sok szülő visszautasítja azt — jelentette be Nicolae Bănicioiu szaktárcavezető.

Törvény írja elő, hogy minden kisgyermeknek kötelező élete meghatározott szakaszaiban bizonyos védőoltásokat adni. Ennek ellenére egyre több szülő — köztük szatmáriak is — utasítja vissza az immunizálást.

Az Országos Közegészségügyi Hatóság statisztikai adatai szerint tavaly a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni védőoltás beadási aránya az ország bizonyos részein 80 százalék alá esett. Bukarestben például tavaly mindössze 78,3 százalékos volt a beoltási arány a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen, 2013-ban ez az arány 97,4 százalékos. A torokgyík, merevgörcs és szamárköhögés elleni védőoltás esetében a számok: 2014-ben 75, 2013-ban 95,9 százalék. Egy járvány kialakulásának valós esélye akkor áll fenn, ha a beoltott lakosság aránya 80 százalék alá esik.

A be nem oltás leggyakoribb oka, hogy a szülők nem jelennek meg az oltáson (28 százalék), 14,3 százalék esetében pedig tudatosan elutasítják azt. Az oltást elutasítók aránya városokban mutat a legnagyobb növekedést, itt tavaly 3,2 százalékkal emelkedett meg 2013-hoz képest.

Szatmár megyében a szülők 3–5 százaléka dönt úgy, hogy visszautasítja a kötelező védőoltást. A vakcinát nem igénylők arányára az oltóanyag-nyilvántartásból következtetnek, statisztika ugyanis az immunizálást visszautasítókról nem készül — nyilatkozta dr. Lidia Tămaş, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Hatóság járványügyi szakértője.

Mivel a mai szülők nemigen találkoztak súlyos járványos betegségekkel, ezért hajlamosak arra, hogy figyelmen kívül hagyják, milyen káros következményei lehetnek annak, ha visszautasítják gyermekük beoltatását.

Az első védőoltás óta sokat fejlődött az orvostudomány. Újabb és korszerűbb oltóanyagok jelentek meg, figyelembe véve a járványügyi helyzetet, a társadalmi igényeket. Az oltások hatására számos, korábban nagy járványokat kiváltó kórokozó visszaszorult, egyes fertőző betegségek már alig-alig fordulnak elő, így az oltások a saját sikereik áldozatai lettek. A szülőknek ma már nincs személyes tapasztalatuk a torokgyík vagy éppen a kanyaró súlyos lefolyásáról, így néhányan nem érzik fontosnak a védőoltás beadatását, pedig a kórokozók egy része a környezetünkben jelen van, másik része behurcolható, tehát a megbetegedés kockázata fenn áll. Betegség esetén sokkal súlyosabb következményekkel kell számolni, mint ami oltási reakcióként előfordulhat. Az orvosok állítják, felesleges védőoltás nincs, mindegyiknek megvan a maga helye és ideje, ráadásul ma már a mellékhatásuk is elenyésző.

A védőoltások a gyerekek immunizálását és immunrendszerük megerősítését hivatottak elősegíteni a különböző fertőző betegségekkel szemben. Az utóbbi évtizedekben az orvostudomány hatalmas lépéseket tett előre, és a védőoltásoknak köszönhetően ma már sokkal ritkábban találkozhatunk olyan gyermekkori betegségekkel, mint a kanyaró vagy a tuberkulózis.

Bumbuluţ Krisztina