Több mint egy éve porosodik az oltástörvény-tervezet, amely az egészségügyi szakemberek szerint lehetőséget teremtene a járványos megbetegedések elleni védekezés hatékonyságának növelésére.

A romániai oltástörvény tervezete már több mint két éve elkészült, és több mint egy éve elfogadta a szenátus, de a képviselőházban elakadt az új szabályozás. Az eddiginél szigorúbb intézkedéscsomag-tervezet pontosan meghatározza az immunizálásban érintettek — szülők, orvosok, oktatók, közegészségügyiek és a szaktárca — felelősségét. Többek között arról rendelkezik, hogy az egészségügyi szaktárca kötelessége készleten tartani megfelelő mennyiségű kötelező védőoltást, az oltásmegtagadást pedig csak az immunizálás elutasításával járó kockázatok pontos ismeretében teszi lehetővé a szülők számára. Addig pedig, amíg halogatják, nem marad más, csak az Országos Oltási Rend, amely alapján az Egészségügyi Minisztérium „kötelező” oltásait ajánlja csecsemőkortól 14 éves korig a gyerekeknek. Ezeknek a vakcináknak az árát a szaktárca téríti meg, de sajnos gyakran hiányoznak az újszülöttosztályokról és a háziorvosok rendelőiből, így nem kevés esetben volt már szükség arra, hogy a szülők saját költségen a patikákból szerezzék be ezeket.

Lássuk, mit is javasolt a minisztérium az idei esztendőben az oltási rendben. A gyermekeket az első életévükben kilenc ízben kellene immunizálni: még a szülészeten, az első 24 órában beoltják őket hepatitisz B elleni vakcinával, mielőtt pedig hazavihetnék őket a szülők, a tuberkulózis elleni BCG-oltást is megkapják. A szülészetről hazatérve a kicsik első születésnapjáig a családorvosok oltják be őket: két hónapos korban a hexavalens vakcina első adagjával, ami diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz, gyermekbénulás és B típusú Haemophilus influenzae ellen véd, szintén ekkor kellene megkapják a bakteriális tüdőgyulladás elleni oltás első dózisát — ezeket pedig meg kell ismételni négy hónapos és 11 hónapos korban is. Az első születésnap környékén a 12 hónapos gyerekek megkapják a ROR-oltóanyag első dózisát, ami kanyaró, rózsahimlő és mumpsz ellen véd.

Az első életévet követően már nem kell ennyire sűrűn immunizálni a gyerekeket: a ROR-oltás második dózisát 5–7 év között kell beadni, majd hatévesen a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, B típusú vírusos hepatitisz és gyermekbénulás elleni kombinált vakcinát, gyermekbénulás ellen 8 évesen újra oltanak, 14 évesen pedig a diftéria és tetanusz, valamint gyermekbénulás elleni emlékeztető vakcina szerepel az Országos Oltási Rendben.

Nem kötelező, csak ajánlott

Az Országos Oltási Rend mellett, amelynek vakcinái ingyenesek, több olyan is van, amelyet csak ajánl a szaktárca, ha pedig a szülők úgy döntenek, hogy beadatják, akkor nekik kell állni a költségeket. Ilyen például a rotavírus elleni oltás, amelyet szájon át lehet beadni 2–3 dózisban már párhetes kortól. A rotavírus egy apró kórokozó, amely a csecsemőknél és a kisgyermekeknél előforduló heveny hányás és hasmenés egyik leggyakoribb oka. A gyermekek többsége 5 éves koráig átesik rotavírus-fertőzésen, emiatt sok édesanya hajlamos jelentéktelen gyerekbetegségnek tekinteni. Ez azonban tévedés: ebben a korosztályban a kórházi kezelést igénylő hasmenéses betegségek oka legtöbbször éppen a rotavírus.

A bárányhimlő elleni oltást sem támogatja a minisztérium, de ajánlja a szülőknek. Ezt már 9 hónapos kortól be lehet adatni a kicsiknek, a két dózissal való immunizálás között hat hétnek kell eltelnie. A szakemberek kihangsúlyozzák, hogy bárányhimlő ellen csak védőoltással lehet hatékonyan védekezni. Mivel rendkívül fertőző, hosszú lappangási idővel rendelkező betegség, önmagában a higiéniai szabályok betartása és a betegek elkerülése nem akadályozza meg a bárányhimlőjárvány kialakulását.

Az agyhártyagyulladás elleni vakcinát is ajánlja az Egészségügyi Minisztérium — 1 éves kor felett bizonyos típusú oltóanyag már biztonságosan alkalmazható.

Az utolsó ajánlott védőoltásról már lapunk hasábjain is sokszor olvashattak, ez pedig nem más, mint a humán papilloma vírus (HPV) elleni vakcina. Dr. Alexandru Rafila járványtani szakorvos, a Román Mikrobiológus Szövetség elnöke, az Egészségügyi Világszervezet romániai végrehajtó bizottságának tagja szerint a tinédzsereknek (10–14 évesek) beadott oltással, amelyet a szexuális élet megkezdése előtt alkalmaznak, a HPV-vel való megfertőződés és a daganatos megbetegedések 90 százalékban megállíthatók.

Bumbuluţ Krisztina