Jelentősen csökkenhetne a csecsemőhalandósági arány, ha a szülészetek és újszülöttosztályok megfelelő számú, korszerű műszerrel lennének felszerelve — hangsúlyozza a napokban közölt szomorú statisztikára hivatkozva a Mentsétek meg a gyerekeket! szervezet.

A csecsemőhalandóság egy speciális, korspecifikus halandósági ráta: minden, az élve születést követően, de az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett haláleset beleszámít. A halva született és a születésük évfordulóján meghalt gyermekek viszont nem számítanak bele a mutatóba. A csecsemőhalálozási arányszám az ezer élve születettre jutó, de egy éven aluli elhunytak arányát mutatja meg. A legfontosabb különbség az egyéb korspecifikus rátákhoz képest az, hogy a csecsemőhalálozási ráta kiszámításakor nem az adott korcsoport „átlagos” népességét — tehát az adott év elején és végén életben lévők számának átlagát — veszik figyelembe, hanem az összes megszületettet. A csecsemőhalandóság az egyes országok fejlettségének egyik fontos mérőszáma, mely nem annyira a lakosság egészségi állapotát, mint inkább az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi.

Az Eurostat adatai szerint Románia az utolsó előtti helyen szerepel az uniós országok között a csecsemőhalandóság tekintetében — csak Máltán volt rosszabb az arány az 1990-ben, 2000-ben, 2010-ben és 2016-ban összesített adatok szerint. Romániában ezer élve született csecsemőre 1990-ben 26,9 elhalálozás jutott, 2000-ben 18,6, 2010-ben 9,8, 2016-ban pedig 7 haláleset. Ezzel szemben az uniós első Finnországban 1990-ben ezer élve születettre 5,6 elhalálozás jutott, 2000-ben 3,8, 2010-ben 2,3, míg 2016-ban 1,9.

Romániában ráadásul a csecsemőhalálozási arány szempontjából az ország egyes részei között óriási különbségek vannak. A 2018-as adatok szerint, amelyeket 2020 januárjában korrigált és tett közzé az Országos Statisztikai Intézet, hatalmas szakadék tátongott az egyes megyék között — derült ki a Mentsétek meg a gyerekeket! (Salvaţi Copiii) egyesület most közzétett elemzéséből.

Tulcea (14,7‰), Botoşani (12‰), Szilágy (11,1‰), Călăraşi (10,4‰) és Krassó-Szörény (8,9‰) megyében a legmagasabb a csecsemőhalandóság Romániában. A vezető Tulcea megyében például ötször magasabb a csecsemőhalandóság, mint a fővárosban (3,3‰). Romániában ezer csecsemőből 6 nem éri meg az első születésnapját — emeli ki az Országos Statisztikai Intézet aggasztó adatait a Mentsétek meg a gyermekeket! szervezet. Szatmár megyében is az országos átlagnál rosszabb volt a csecsemőhalandóság aránya, 7‰, a szomszédos Máramarosban 6,8‰, Biharban pedig 6,9‰.

A jövedelmi helyzet és az iskolázottság is egyértelműen meghatározó jelentőséggel bír: minél magasabb az anya iskolai végzettsége (ezzel együtt pedig minél magasabb jövedelmű háztartásba születik a gyerek), annál alacsonyabb a csecsemőhalandóság, viszont ma Romániában a csecsemőhalálozás legfontosabb oka a koraszülés. Az idő előtt születettek közül sokan alacsony — 1500 gramm alatti — születési súllyal jönnek világra. Közülük kerül ki a halott vagy megbetegedett csecsemők legnagyobb százaléka. A maradandóan károsodott gyermekek zöme is ebből a körből kerül ki; elsősorban bélelhalás, súlyos agyvérzés, krónikus tüdőbetegség fenyegeti őket, de a vakság, a süketség, továbbá a mozgásfejlődési elmaradás és a tanulási nehézségek is még mindig sújtják ezeket az újszülötteket.

A Mentsétek meg a gyermekeket! szerint a csecsemőhalandóság javításának megoldása a szülészetek és újszülöttosztályok korszerű műszerekkel való felszerelése lenne. A szervezet egyébként az elmúlt nyolc évben 96 kórház szülészetének és újszülöttosztályának — köztük a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórháznak — adományozott 630 orvosi felszerelést, inkubátort, amelyek 72 ezer gyermek túlélését segítették.

Bumbuluţ Krisztina