Csanálosnál a határellenőrzés Magyarország területén történik, a DSP munkatársai a román területen várják az Olaszországból érkezetteket — nincs értelme elhallgatni, honnan jönnek.

Az elmúlt bő egy hétben szinte másról sem szólnak a hazai híradások, nyomtatott és online cikkek, mint a COVID-19-ről, azaz a koronavírusról, házi és intézményes karanténba helyezésről, megelőzési tanácsokról és határátkelői ellenőrzésekről — ám utóbbi kapcsán úgy tűnik, nem mindenki számára eléggé érthető, ki is kell elvégezze ezen ellenőrzéseket az országba belépéskor. „Nem veszik komolyan. Még »formulárt« sem kellett kitöltenünk. A román vámos ki se jött minket üdvözölni. Gondolom, messziről látta rajtunk, hogy nem vagyunk lázasok” — adott hangot felháborodásának a közösségi hálón egy hölgy, aki útitársaival együtt vasárnap Csanálosnál lépett be Románia területére. E bejegyzés nyomán kerestük meg a megyei közegészségügyi igazgatóságot (DSP) vezető dr. Macrina Mihait, annál is inkább, mivel az egészségügyi szaktárca rendelete értelmében minden (így Szatmár megyében a petei, halmi és csanálosi) határátkelőnél állandó orvosi szolgálatot teljesítenek a DSP munkatársai, akik kikérdezik az országba belépőket egészségi állapotukról, saját felelősségre kitöltetnek velük egy kérdőívet (azt a bizonyos „formulárt”), hőmérőznek, és szükség esetén egy speciális szoba is rendelkezésre áll a még alaposabb vizsgálatok megejtése érdekében. „Az Olaszországból érkezetteket ellenőrzik a DSP munkatársai. Akik Veneto és Lombardia tartományból , illetve kimondottan azon tizenkét településről érkeznek, ahol több koronavírus-fertőzéses esetet regisztráltak, azokat kötelezően kéthetes intézményes karanténba helyezik. A csanálosi átkelő kialakítása folytán a határellenőrzés Magyarország területén történik (nem úgy, mint Peténél, ahol román területen zajlik), a bódék Magyarország területén állnak, s azokban nem tartózkodhatnak napi x órán keresztül romániai állampolgárságú civilek, még ha közegészségügyi dolgozók is. Arról már nem is beszélve, hogy a személyes adatok ilyetén ellenőrzése, számítógépes rendszerben való rögzítése stb. nem történhet civilek jelenlétében. Munkatársaim a már román területen lévő, egykori ellenőrzőbódéban vannak, s egy határrendész kíséri hozzájuk az Olaszországból érkezetteket, bár úgy tudom, most már az operativitás érdekében a határrendészeknél is van kérdőív, amit kitöltésre átadnak az utazóknak, s már a kitöltött ívekkel kísérik őket kollégáimhoz” — magyarázza dr. Mihai, hozzátéve azt is: a rendelkezések értelmében az ellenőrzést és lajstromba vételt követően azonnal értesítik annak a megyének a közegészségügyi hatóságát, ahová az országba belépő személy lakcímileg tartozik.

Az orvosnő ugyanakkor nyomatékosan felhívja a figyelmet az őszinteségre. „Nem a hatóságot, nem a közegészségügyis kollégáimat és nem is a világot csapják be, akik elkerülendő a házi vagy intézményes karantént esetleg letagadják, honnan is jönnek valójában — hanem önmagukat. Hiszen ha hazaérkezésüket követően rosszul érzik magukat, felszökik a lázuk, légzési nehézségeik támadnak, úgyis orvoshoz fordulnak, kórházba mennek — csak közben már egy csomó emberrel érintkeztek, potenciálisan megfertőzve őket. És ugyanez vonatkozik azon házi karanténba kerültekre is, akik az elkülönítésre fütyülve járkálnak a városban, intézik dolgaikat, vásárolgatnak — miközben senki nem kerülhet(ne) kontaktusba velük. Naponta többtucatnyi bejelentést kapunk mi is, a prefektusi intézmény is ilyen helyzetekről, de nem állíthatunk őrt minden lakásajtó/kapu elé, kapacitásunk sincs rá és jogkörünk sem. Viszont fontos tudni, hogy igény esetén a hatóságok vagy civil szervezetek (például a Vöröskereszt) segítségét is igénybe vehetik élelem, ivóvíz vagy egyebek beszerzése érdekében az otthonaikban elkülönítettek” — mondja.

Szatmár megyében március 2-ig 153 személy került a kéthetes házi karanténba, (intézményesbe senki sem), valamennyien tünetmentesek, folyamatosan megfigyelik állapotukat családorvosaik és a közegészségügyi igazgatóság orvosai.

Szabó Kinga Mária