— Alig négy hónap telt el a nyugdíjba vonulása óta, és lám, egy kezdeményezés révén egy új oldaláról ismerhetjük meg Békéssy Erzsébetet. Miről is van szó?

— Mint ahogy azt annak idején elmondtam, az életem egy korszaka végén új lehetőségeket látok feltárulni a láthatáron, és a világért sem hagynám, hogy csak úgy elsuhanjanak mellettem anélkül, hogy valahogyan a közösség hasznára fordítanám ezeket a lehetőségeket. Persze ezt mint fizikai személy elég nehéz lenne megvalósítani, ezért aztán családi összefogással létrehoztunk egy környezetvédelmi és humanitárius egyesületet, ami Az élet fája nevet kapta.

— Miért épp erre a névre esett a választás? 

— Az élet fáját mint nemzetközi szimbólumot sokan használják, de mindenkinek mást és mást jelent. Környezetvédőként számomra a fa mint az élet szimbóluma mindig fontos volt és az is lesz. Az egyesületünk jelképesen azt a fát szimbolizálja majd, ami az életet jelenti, de csak akkor, ha gazdag termést hoz a közös munkánk eredményeként. Ehhez nagyon lombosnak kell lennie, más szóval nagyon sok önkéntesre van szükség, akik lelkesedéssel mellénk állnak, és együtt olyan általunk kidolgozott programokban vesznek részt, ami minden esetben megfogható eredményeket generál, és aminek a közösség lesz a haszonélvezője.

— Milyen programokra gondol?

— Intézményvezetői funkciómban (a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél) is nagyon fontosnak tartottam a lakosság objektív informálását különböző környezetvédelmi problémák terén. Mint egyesület, arra törekszünk majd, hogy ne csak informáljuk és tudatosítsuk az emberekben a környezetvédelem fontosságát, hanem egy jól kidolgozott ötlet alapján olyan programokat, akciókat szervezzünk, amelyek alatt együtt vagyunk, vagyis szocializálódunk, barátkozunk, ismerkedünk egymással, együtt tevékenykedünk, és ami nagyon fontos, segítünk mindazokon, akik valami okból kifolyólag nehéz helyzetben vannak.

— Önt ötletgazdag embernek ismerjük, gondolom az ötletek terén nem lesznek gondok.

— Négy hónap alatt kidolgoztam néhány olyan programot, amit ha sikerül kivitelezni, úgy gondolom, a közösség megkedvel bennünket, és mint egy nagy család tagja fog részt venni tevékenységeinkben, ezáltal építeni és felvirágoztatni az egyesületünket. Természetesen elsősorban olyan programokról beszélek, amelyek a környezetvédelmi problémákat hozzák előtérbe, úgymint a biodiverzitás fontossága és annak ismerete és megőrzése, a hulladékgazdálkodás terén a szelektív hulladékgyűjtés és ezen belül a komposztálás infrastruktúrájának a megvalósítása, hiszen már a törvény is erre kötelez, aztán környezetnevelési programok, és ezek keretében folytatni az ökolabirintus építését és az SOS ökopark megvalósítását. Még sok olyan program van az egyesület tarsolyában, amivel mozgósítani tudja majd Szatmár megye apraját és nagyját. Hiszem, hogy az említettekben a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkaközössége is partner lesz, hiszen együtt kezdtük el a két létesítmény (ökolabirintus és ökopark) megvalósítását. Az állatok védelmével is foglalkozunk majd, ez Noémi lányunk szakterülete lesz, ő az egyesület alelnöke, él-hal az állatokért és egyáltalán az élővilágért. Az európai programok, mint köztudott, a szívem csücskei, nagyon szeretném, hogy ha majd az egyesületnek lesznek eredményei, akkor pályázatokban is gondolkodhassunk. Az lesz ám az igazi kihívás, bárcsak már holnap belevághatnánk!

— Mit gondol, kik lesznek azok, akik önkéntesekként önök mellé állnak majd?

— Még meg sem volt a hivatalos beindítása az egyesületnek, de már néhány beszélgetés alkalmával úgy a fiatal korosztály, mint a különböző szakterületen tevékenykedő vagy nyugdíjas szakemberek és nem utolsósorban a civil szervezetek lelkesen fogadták a kezdeményezést, és felajánlották támogatásukat akár partnerként is, ha intézményekről vagy civil szervezetekről beszélünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a média is, akárcsak eddig, az egyesületünket is fogja támogatni, hiszen meggyőződhettek arról, hogy amit eddig kezdeményeztem mint intézményvezető, mindent meg is valósítottam, és ez az egyesület elnökeként sem lesz másként. A média számomra olyan, mint a kenyér, táplálékként járul hozzá a közösség erősítéséhez és ahhoz, hogy a megfogalmazott üzenetünk — „Te légy a változás, MAGADÉRT, ÉRTÜNK, EGY ZÖLD JÖVŐÉRT!” — értő fülekre találjon.

— Mikorra tervezik a hivatalos beindítását az egyesületnek?

— Még az októberi hónapban szeretnénk ünnepélyes keretek közt bemutatkozni, és ez alkalomból egy közös tevékenykedésben is gondolkodunk, természetesen a törvény által előírt szabályok betartásával. De ez hadd legyen meglepetés, akárcsak a rendezvény sokszínű programja is.

Elek György