A kormányprogram munkaügyi fejezetében az a terv olvasható többek közt, hogy az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség (ANOFM) által évente létrehozott képzési programok helyett a munkaadók saját maguk kezelhetik majd az alkalmazottaik képzéséhez szükséges vissza nem térítendő európai forrásokat, ugyanis a versenyszférában tevékenykedő munkaadók jobban ismerik saját alkalmazottaik szükségleteit, mint egy közintézmény.

A világjárvány ugyanakkor ahhoz a tanulsághoz vezetett minket, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a munkaerő technológiai képzésére, amely szükség esetén lehetővé teszi a távmunkára való átállást. Kiemelten kell kezelni a foglalkoztatás szempontjából hátrányban lévő kategóriákat: a 16-29 éves korosztályt, az 50 év fölöttieket, a hátrányos helyzetű közösségekhez tartozó vagy fogyatékkal élő személyeket, és külön figyelmet igényelnek a külföldről hazatelepülni vágyó állampolgárok is - derül ki a kormányprogramból.

A munkavállalás megkönnyítése érdekében ugyanakkor hozzáférhetőbbé kell tenni a képzéseket azok számára is, akik 4 elemi osztályt végeztek el.


A kultúra terén gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy az ágazatban tevékenykedő személyek és szervezetek számára jogi, anyagi és szociális biztonságot nyújtsanak - állítja a leendő kabinet.

A dokumentum kitér arra, hogy az Európai Unióban dolgozó munkavállalók 3,7%-a a kulturális ágazatban dolgozik, és ez 'valószínűleg' Romániában is így van, noha csak 2020-tól lesz erre vonatkozó kimutatás. 2018-ban a kulturális ágazatból folyt be Románia bruttó hazai termékének (GDP) 3,6%-a, ez több, mint a turizmusból, a pénzügyi szolgáltatásokból vagy a kitermelőiparból származó összeg.

A kultúra (vagyis a vizuális művészetek, az előadóművészetek, a szórakoztatóipar, a kulturális örökség, a kulturális és kreatív ipar) önálló területként kezelendő, mert értékteremtő jellege van mind az állampolgárok, mind a társadalom számára. Éppen ezért meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a többi ágazattal együttműködésben fejlődjön - olvasható a programban.

A PNL, az USR-PLUS és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció nagy hangsúlyt szándékozik fektetni Románia digitalizációjára a következő négy évben. Ez szükséges ugyanis a gazdaság, a közigazgatás és a teljes társadalom gyökeres reformjához, a közszféra teljesítőképességének növeléséhez.

A digitális gazdaságra és társadalomra való áttérés érdekében versenyképes technológiákra van szükség. Így valósítható meg a kormány azon célkitűzése, hogy a román társadalom és gazdaság fenntartható fejlődésén alapuló új paradigmát honosítson meg, és valós konvergenciát teremtsen meg európai uniós partnereivel - szögezi le a dokumentum.

A digitalizáció négy stratégiai pontja a digitális közigazgatás, a digitális gazdaság, a digitális oktatás és a romániai társadalom digitális kompetenciáinak fejlesztése.
AGERPRES