Olaj volt a többhetes tűzre a kormány „éj leple alatti” és a Btk–t azonnali hatállyal módosító sürgősségi rendelete — még akkor is, ha erre mindenképp szükség volt, mert 50 cikkely alkotmányellenes. S míg eredetileg a módosítások, majd annak hogyanja miatt demonstráltak, ma estére ezek már nem is számítottak annyira: általános kormányelleneség dominálta a tüntetést.

Már nem csak a Btk. sürgősségi módosításai és annak módja, hanem általánosan, az egész kormány és a csak „vörös pestisnek” minősített Szociáldemokrata Párt ellen tiltakozott az a több mint ezer demonstráló, aki tegnap délután gyülekezett az új központi rendezvénygödörben, ahonnan skandálva, kezükben zászlót lengetve és különböző feliratú plakátokat tartva elindultak a Kazinczy utca sarkán álló PSD–székházhoz. Ott közel negyed órán át skandálták a „Dragnea, ne feledd, Románia nem a tied”, az „Egészségügyi rendszert és nem a bűnök bocsánatát akarjuk” és hasonló szlogeneket, majd a székház ablakaiba helyezték a plakátok egy részét és továbbvonultak az ügyészséghez (igaz, ott többen is megkérdezték: mi ez az épület?), onnan a törvényszékhez mentek, majd visszavonultak az új központba.

A büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetőjogi perrendtartást módosítása, valamint a közkegyelem gyakorlása valódi darázsfészeknek bizonyult (és bizonyul) már hetek óta, több tízezer fős, kormányellenes tüntetéseket generálva az ország városaiban — köszönhetően részben egyes hírtelevíziók jó adag túlzásának, pontatlanságának és tényszerű csúsztatásainak is. Vitathatatlan tény: a hatályban lévő btk. módosítása mindenképp szükséges volt, ugyanis az alkotmánybíróságnak eddig már több mint 50 olyan döntése van, amely alkotmányellenesnek nyilvánítja a büntető törvénykönyv, illetve a büntető perrendtartási törvénykönyv bizonyos cikkelyeit — s egyik legnagyobb hiányossága (volt), hogy túl általánosan fogalmazta meg a hivatali visszaélés (abuz in serviciu) bűntényét, olyannyira általánosan, hogy szinte akárkire, akármikor rá lehet fogni: hivatali visszaélést követett el. S igaz ugyan, a hivatali visszaélés szabályozásának kérdése egy tavalyi alkotmánybírósági határozat törvénybe ültetése (amely már 2016 őszén be kellett volna kerüljön a Btk-ba) — most mégis ez kavarta az egyik legnagyobb vihart a lakosság körében, „köszönhetően” szintén a híradások csúsztatásainak, a politikai megspékelésnek és túlzásainak.

A hivatali visszaélés vádjával csak bizonyos szintű törvények megszegése esetében, illetve a 200 000 lejnél nagyobb kárt okozó visszaélésekért lehet büntető eljárást indítani — ez a 200 000 lejben meghatározott összeg legalább akkora vihart kavart, mint maga a hivatali visszaélés szabályozása, pedig azt a józan ész is elismeri: szükséges egy „határ” amely választóvonalat képez a büntetőeljárás és a hivatali fenyítés között (s az sem kizárt, ha lecsillapodnak a kedélyek, az összeg nagysága módosul). A közvéleménynek azt is fontos (lenne) tudnia, hogy a a korrupciós bűncselekményeket ( vesztegetés, vesztegetés elfogadása, befolyás vásárlása, illetve befolyással való üzérkedés) nem érinti a jelenlegi sürgősségi kormányrendelet, ezek továbbra is bűncselekménynek minősülnek. Ám bármennyire indokoltak és ésszerűek is ezek a módosítások, maga a döntéshozás formája és módja elfogadhatatlan, amellyel nem tudnak közösséget vállalni sem a jogi szakemberek, sem a pártok és politikusk zöme.

„Az igazsághoz tartozik: a most már „régi” Btk–t és büntetőjogi perrendtartást szintén a parlament megkerülésével, sürgősségi kormányrendelettel fogadták el — de sürgősségileg nem lehet semmilyen törvényt megszavazni! A parlament tisztsége a törvényhozás, a kormányé pedig, hogy ezeket alkalmazza. Amúgy jelen esetben igencsak megkérdőjelezem a módosítások sürgősségi voltát, még ha esetlegesen azt is vették alapul, hogy az alkotmánybíróság a cikkelyek alkotmányellenességére már jó ideje rámutatott és a 45 napos korrekciós határidő már réges–régen lejárt. A sürgősségi törvénymódosítások mindig, vagy legtöbb esetben csak zavarossá tesznek egy helyzetet, ugyanis azonnal hatályba lépnek — igaz ugyan, öt napon belül elküldik a parlamentbe is, de maga a módosítás akkor már, ha hibás, ha nem, hatályban van. Azaz jelen esetben befolyásolja a bírói döntéseket, még akkor is, ha a parlament utólag esetleg változtatja vagy hatálytalanítja a sürgősségi módosítást. Ha a kormány tisztességesen akart volna eljárni, akkor társadalmi és parlamenti vitát követően fogadja el a módosításokat, időt adva az alkotmánybíróágtól kezdve valamennyi jogi fórumnak és minden változtatást tisztességesen, ferdítések vagy túlzások nélkül a közvélemény tudomására hozva.” – magyarázta lapunk megkeresésére Turos Lóránd szenátor.