„Az lenne a normális, ha Bolojan miniszterelnök máris lemondana” — summázta Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök, miután a parlament kedden rekordszámú (281) vokssal fogadta el a Bolojan vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványt — ugyanakkor meglátása szerint a továbbiakban is a jelenlegi kormánykoalícióban részt vevő pártoknak kell új parlamenti többséget kialakítaniuk.

Mint mondta, arra számít, hogy Nicușor Dan államfő a következő napokban konzultációra hívja a pártokat. „Én azt szeretném, hogy a többi párttal gyorsan találjunk megoldást a Cotroceni-ben, és lépjünk tovább” —  fogalmazott. Hozzátéve: a cotroceni-i egyeztetések előtt nem fognak más pártokkal konzultálni, az államfőhöz pedig azzal a javaslattal mennek, hogy a koalíció „legalább nagy vonalakban” a jelenlegi felállásban folytassa a munkát. „Kisebbségi kormányt nem támogatunk!” — szögezte le.
Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy nem akar „sem leckét, sem tanácsokat adni” a PNL-nek vagy az USR-nek, amelyek politikusai korábban (s a liberálisok igencsak vehemensen) azt nyilatkozták, hogy nem fognak többé kormányalakításról tárgyalni a szociáldemokratákkal, ha megszavazzák a bizalmatlansági indítványt. „A politikai jövőjükről maguknak kell dönteniük” - hangsúlyozta, mert a PSD készen áll a tárgyalásokra az új kormány mielőbbi megalakításáról.
Bolojanra utalva úgy fogalmazott: „Mások voltak azok, akik mindent egy lapra tettek fel, vagyis azt mondták, hogy ha én már nem leszek miniszterelnök, akkor ebben a parlamenti többségben semmi más nem történhet már. Én úgy gondolom, hogy a bizalmatlansági indítvány után is van élet.”

Az érvényben lévő szabályok értelmében a jelenlegi kormánykoalíció ügyvivőként folytatja tevékenységét mindaddig, amíg az államfővel folytatott egyeztetések után új kormány tud alakulni.

Személyes ambíciók oltárán feláldozható az ország? És a PNL is?

Az sem teljesen kizárt, hogy kenyértörésre kerül sor a Nemzeti Liberális Párton belül. A politikai alakulat, mint hasonló esetekben „illik”, összezárta sorait, egy emberként kiáll a megbukott miniszterelnök mellett, és ismétli a Bolojan–szlogent, miszerint a PNL nem köt többé szövetséget a PSD-vel. 
Automatikusan feltevődik a kérdés: akkor kivel? Úgy, hogy parlamenti többséget és kormányt is alakítsanak? Vagy „megengedik” az ország legnagyobb (és ismerjük el, még mindig) legerősebb pártjának, a PSD–nek, hogy azzal alakítson ki parlamenti többséget és kormányt, akivel tud, beleértve a szélsőséges irányzatokat is? Ez lenne az a bizonyos felelősségteljes és kiegyensúlyozott politizálás, amely az ország és a lakosság érdekeit szolgálja? S amelyet a liberálisok, de még inkább Bolojan folyamatosan hangoztat? És persze arról sem szabad(na) megfeledkezni, hogy a bizalmatlansági indítvány ágyát nem is annyira a kormánydöntések, mint inkább a „Románia megmentője” szerepben egyre inkább tetszelgő Ilie Bolojan személye vetette meg (ezt a jelzőt bukaresti politikai elemzők használják vele kapcsolatban, az utóbbi időben egyre gyakrabban), hiszen a szociáldemokraták első körben az ő lemondását kérték. Még ha Nagyvárad polgármestere, majd Bihar megye tanácselnökeként nem is annyira védte az államkasszát — mint ahogy Grindeanu felemlegette az indítvány megszavazása előtt.

Ugyan Robert Sighiartău képviselő közösségimédia oldalán bejelentette, hogy a PNL vezetősége úgy döntött, nem lépnek koalícióra a PSD–vel egy újabb kormány megalakítása érdekében, azért nem minden liberális vezető írja ezt alá. Persze az már más kérdés, hogy ilyen sértett-dühviharos időkben a racionális, józan ész hangja mennyire hallatszik, s ki hallja meg.
A pártnak most a „jogos sértettség” és az ország iránti felelősség között kell választania, s arról kell döntenie, hogy „elhamarkodott döntést hozva elmenekül a kormányzás felelőssége elől”, vagy pedig mérlegeli a kormányzati szerepvállalás további lehetőségeit — summázta köntörfalazás nélkül Cătălin Predoiu, a PNL első alelnöke. Hozzátéve azt is: szerinte a bizalmatlansági indítvánnyal senki sem nyert igazán: sem a PSD, sem a PNL, de még az AUR sem, amely demagógiáját bizonyította azzal, hogy a PSD-vel szövetkezett.
Még élesebben fogalmazott Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök és szintén első alelnök, közölve: eddig Ilie Bolojan összes lépését támogatta, és ezt a jövőben is megteszi, ha úgy látja, hogy azok szükségesek és hasznosak Románia és a lakosság számára. Hangsúlyozta azt is, hogy különösen a liberális helyi választott tisztségviselők - polgármesterek, megyei tanácselnökök és tanácsosok - nevében beszél. Emlékeztetett, hogy az önkormányzati vezetők a településükön 'felelnek minden elkészült vagy félbemaradt bölcsődéért, minden leaszfaltozott vagy porosan hagyott útért, minden sikeres vagy elakadt uniós projektért'. Szerinte ezeknek az embereknek olyan pártra van szükségük, amely nem hagyja magukra őket félúton.
A kormányzás folytatása mellett tört pálcát Hubert Thuma is, kifejtve: a keddi szavazás nem változtatja meg a romániai valóságot, a problémák, de a megoldások is ugyanazok maradnak, és a bizalmatlansági indítvány elfogadása csak meghosszabbítja a bizonytalanságot, amit Románia nem engedhet meg magának.

A legracionálisabban talán a nemzeti kisebbségek frakcióját vezető Varujan Pambuccian fogalmazott: Románia nem tud az euroatlanti pályán maradni, ha nem a PSD és a PNL alkotja a kormány magját. Mint mondta, tavaly, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek alkotta koalíció létrejöttekor abban reménykedett, hogy ezzel véget ért a két nagy párt közötti háború. „De nem ért véget. És ennek nem egy, hanem két felelőse van.”- szögezte le.

Szabó Kinga Mária