Még legalább egy évet kell várniuk pénzükre a kisajátított területek tulajdonosainak (közben az egész területre fizetik az adót), s nem értik, miért nem magyarázza el nekik senki, mi is történik.

Alig két napja ellenőrizte a szatmárnémeti körgyűrű (vagy kerülőút) építési munkálatait a Közlekedési Infrastruktúrát Kezelő Társaság (CNAIR) bukaresti küldöttsége, amelynek tagjai a helyszíni terepszemlén mindent a legnagyobb rendben találtak — péntek reggel a Darai úti földtulajdonosokkal folytatott alpolgármesteri találkozón viszont kiderült, még sincs minden annyira rendben. Sőt, „ami igaz, az igaz, zűrzavaros a helyzet”, hiszen még mindig nem történt meg az érintett telkek kataszteri szempontból való újbóli felmérése; van, aki azt sem tudja, pontosan mekkora földterületet sajátítanak ki tőle (viszont adót az egész területre fizetett); van, akit az illetékesek megnyugtattak, hogy vessen csak nyugodtan, lesz ideje beérni a termésnek, most pedig a munkagépek tarolják a család megélhetését; vannak, akiknek megmarad a földjük, de semmiféle bejutási lehetőségük nem lesz, és van, akinek 170 fás gyümölcsösét tarolják le, mert a régi (s alapul vett) topográfiai jegyzékben parlag szántóföldként szerepel — a legnagyobb baj azonban a kommunikáció hiánya, mondják a tulajdonosok, nyomatékosítva: messze nem a körgyűrű, „csak a velünk szembeni magatartás miatt vagyunk felháborodva”.

Senki nem áll velük szóba

„Semmi felvilágosítást nem kapunk, semmilyen hivatalos papírt nem kapunk, senki hivatalosság nem áll velünk szóba, ami keveset tudunk, azt a kivitelező cég itteni vezetője mondta el kint a mezőn, a sajtóban megjelenő közlemények meg, ahol mindenki csak mosolyog a fotókon, csupa hazugságok” — sorolták a Darai úti (részben vagy teljesen) kisajátított területek tulajdonosai, akik péntek reggel a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalba jöttek „megtudni, pontosan mi is van”. A több mint húszfős küldöttséget Adrian Albu alpolgármester fogadta s hallgatta a záporozó kérdéseket és kéréseket. „Amikor utoljára 'szóba álltak' velünk, s itt voltak az útkezelő vállalat képviselői is, azt mondták — ön is hallotta —, hogy nyugodtan vethetünk, mert idén már nem lesz munkakezdés, most meg a markoló dózerolja le a napraforgótáblát, amiből megél a családunk, a város körüli legjobb minőségű szántóföldeken. Meg a kukoricást. Mert nekünk nincs más munkahelyünk, reggeltől estig a földdel foglalkozunk. És mintha a természet is érezné a vesztét, mert évek óta nem volt olyan szép termés, mint most” — mondja egyikük. Egy másik nő azt sérelmezi, hogy semmiféle bejutási lehetősége nem marad a telkéhez (de van olyan utca is, ahol több tíz vállalat és 40 ember nem fog tudni bejutni a területére, otthonába), mert régi kataszteri adatok alapján terveztek, amelyeken sok (engedéllyel vagy épp anélkül) felhúzott építmény, ház nincs feltüntetve — de használatlan szántóföldként szerepel az a bő évtizedes, 170 fás gyümölcsös is, amelynek tulajdonosát szinte a sírás környékezi. Mások azt szeretnék tudni, mikor fogják megkapni a kisajátítási összegeket, s ami még fontosabb, az új és pontos kisajátítási határozatot. Annak hiányában ugyanis sokan nem is tudják, pontosan mekkora darabot sajátítanak ki a területükből — viszont az adóhivatalban az egész területre ki kellett fizetniük az adót, mert nem tudják igazolni, hogy ki van sajátítva a földből. Igaz, a különbözetet visszakapják majd, ha ismét bemennek az adóhivatalba, és kérvényt nyújtanak be.

„Igaz, ami igaz, zűrzavaros a helyzet. Abban a pillanatban, amikor a Hivatalos Közlönyben megjelenik a kisajátításról szóló kormányhatározat, a terület az államé lesz, mi — akár a helyi, akár a megyei önkormányzat — már nem vagyunk felelősek semmiért, a Közlekedési Infrastruktúrát Kezelő Társaság (CNAIR) a tulajdonos. Magának a kisajátítási procedúrának még nincs vége, sajnos minden folyamat nagy késésben van — tavaly saját számmal mondtam önöknek, hogy idén június végéig befejeződik a kisajátítási procedúra, és megkapják a pénzt is, a kisajátítási határozatot is. Most csak azt merem mondani: maximum jövő év végére lesz befejezve” — mondja Albu, hozzátéve: a nyomvonal és az érintett telkek kataszteri szempontból való újbóli felmérése azért késik, mert azt csak speciális földmérő cég végezheti, az eddigi licitekre pedig egyetlen cég sem jelentkezett még… Ha mégis kerül majd egy, legalább fél évet vesz majd igénybe a munka, a megjelölt telkek újra történő és pontos kimérése, s csak azt követően kezdődhetnek a kifizetések — pontosabban akkor vehetik fel a CEC Bankba már átutalt (azaz meglévő) összeget.

A majd' kétórás találkozó-beszélgetésről az emberek, ha a hallottakkal nem is megbékélve távoztak, de legalább azzal a minimális elégedettséggel, hogy „végre valaki hivatalosság szóba állt velünk, elmondta, hogy mi van”.

Szabó Kinga Mária