Nem hazardírozik a megyei tanács, és bár a költségvetésből csinos összeg van ígérve a könyvtár épületére, nem kezd építkezésbe a már évek óta porosodó tervek alapján — sőt, amíg „nem látja” a pénzt, a megvásárolandó ingatlant sem nevesíti. Ajánlatok bőven vannak.

Rövidnek és érdektelennek ígérkezett a megyei tanács tegnapi ülése, de mint oly sok esetben, a különfélék napirendi pontnál érdekes közérdekű témák kerültek terítékre. A napirendre tűzött hat határozattervezet legtöbbje procedurális jellegű volt: a Szociáldemokrata Pártból átigazolt s így tanácsosi mandátumáról is lemondó Ciprian Ardelean helyét Pop Ioan tanácsos foglalta el a szavazatszámláló bizottságban, valamint a foghíjas szociáldemokrata frakció új tanácsost is iktatott Ioan Ciupac egykori turci polgármester személyében (mint arról korábban már beszámoltunk, év elején három tanácsos is átigazolt a PSD-ből a Pro Románia pártba, helyükre a vörös rózsás tanácsosi listán soron következő személy, azaz Ciupac lépett).

Az utolsó napirendi pont a kérdezz-felelek jegyében zajlott. Elsőként Pintér József, az ALDE-frakció tanácsosa érdeklődött a megyei könyvtár majdani új székhelyével kapcsolatosan — ha már az országos költségvetésben tételesen 12 millió lej van elkülönítve a kulturális intézmény számára —, és firtatta: épületvásárlás helyett nem lenne-e jobb lefújni a port a hét évvel ezelőtti, ultramodern-grandiózus tervekről, és elkezdeni az építkezést? „Ameddig nem látom a költségvetési törvényt kihirdetve és a pénzt, addig ebben a témában bármilyen kijelentés vagy nyilatkozat csak spekulációnak minősülhet. Annak a tervnek a megvalósítása, a felépítése már akkor, 2013–14-ben 50–60 millió lejbe került volna, és bár a megyei tanács előző vezetősége előbb az Országos Helyi Fejlesztési Programban (PNDL), majd az Országos Beruházási Ügynökségnél (CNI) szerette volna megpályáztatni a finanszírozást, nem sikerült. Már csak azért sem, mert épületterv volt ugyan, de telek, terület nem, hiszen a város átadta ugyan a megyének a Kogălniceanu utca 5. szám alatti telket könyvtárépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy bizonyos időn belül kezdődjenek el a munkálatok. Erre nem került sor (a miérteket most ne taglaljuk), a telek pedig visszakerült a városhoz. Az a bizonyos 12 millió lej, amit kapni fogunk, egy telekre sem lenne elég, nemhogy az építkezési munkálatok megkezdésére, de kész épület megvásárlására már igen” — magyarázta Pataki Csaba tanácselnök. Hozzátette azt is: különféle ingatlanok tulajdonosai több ajánlatot is benyújtottak már a megyei tanácshoz, ám amíg nem „látja a pénzt”, ezeket az épületeket sem akarja nevesíteni. A tanácselnök pontosított: természetesen nem ő egy személyben dönt majd a kiválasztandó épülettel kapcsolatban, hanem egy tanácsosokból álló bizottság fogja górcső alá venni az ajánlatokat.

Ezt követően Adrian Ştef ex-tanácsos és ex-tanácselnök fordult (üzletemberi és lakosi minőségében) kéréssel Pataki Csabához a Szatmárnémeti–Bukarest közötti repülőjáratokkal kapcsolatban, ugyanis a máramarosi tanácselnök kőkemény lobbijának „köszönhetően” a TAROM légitársaság pát hete úgy döntött: ezentúl az eddigi kettő helyett hétköznaponként már csak egy repülőjárat közlekedik a Szatmárnémeti–Bukarest vonalon, egyik nap délelőtt, másik nap délután. „Felháborító, ahogy a nagybányai reptér el akarja csaklizni a járatainkat! Méghozzá indokolatlanul, hiszen a szatmári repülőtér utasforgalom tekintetében jóval előrébb van. Most januárban is 7,22%-os forgalomnövekedést könyveltek el a tavalyi évkezdéshez viszonyítva; az egyik nap innen, másik nap Nagybányáról való indulás pedig abszurd és alkalmazhatatlan” — fogalmazott Ştef, extrémen kemény fellépést kérve Patakitól ez ügyben, akinek a válaszából kiderült: a légitársaság módosította eredeti elképzeléseit (részben Pataki tanácselnök, részben a szatmári parlamenterek nyomatékos közbenjárására), és ezentúl hétfőn, szerdán és csütörtökön reggel is, míg hétköznapokon minden délután indul repülőjárat Szatmárnémetiből a fővárosba.

Szabó Kinga Mária