Komáromy Lajos az osztrák-magyar hadsereg katonájaként esett orosz hadifogságba. A háború borzalmai, a bajtársiasság, az Istenbe vetett hit és a család megtartó ereje mind jelen vannak a naplóban. A könyvbemutatón Komáromi Júlia, a dédunoka rövid részleteket olvas majd fel. A szervezők nagy szeretettel várnak mindenkit a különleges alkalomra.

A kaplonyi születésű dr. Baumgartner Bernadette történész így számol be a kötet körüli munkáról: „Már nem dolgoztam a Széchényi Könyvtárban, amikor megkeresett Zichy Mihály kollégám az OSZK kézirattárából, hogy ismerek-e Komáromi-családot Nagykárolyban, mert éppen egy nagykárolyi »fiatalember« első világháborús naplóját katalogizálja. Egy-két telefon után megtaláltam Komáromi Istvánt, aki elmesélte a nagypapája történetét, illetve a napló történetét is, amely időközben eltűnt…
Mikor sikerült megnéznem a naplót és beleolvastam, már az első mondat megrendítő volt számomra: »Aki e füzetet megtalálja, küldje el – ha lehet – édesapám címére: Komáromy István, Nagykároly, Szatmáron, Árpád utca 45.« Döbbenetes volt e sorokat olvasni, nyilván azzal a reménnyel indultak a katonák a frontra, hogy túlélik, de tudták azt is, hogy bármi történhet… Aztán olvasni kezdtem, szép, viszonylag könnyen olvasható volt az írás. És megtörtént, minden, amit leírt, ez nem fikció, nem regény… Zichy kollégával megbeszéltük, hogy jó lenne, ha ezt a nagy nyilvánosság is megismerhetné. Komáromi István egyből támogatta az ötletet, hogy nagyapja naplója megjelenjen könyv formájában.”

A naplóíró 1916-ban került a keleti-frontra, ahol az egyik orosz rohamban súlyosan megsebesült és orosz hadifogságba esett. 1918 tavaszán jutott haza, addig több orosz hadikórházban kezelték. Komáromy Lajos olyan képletesen számolt be az eseményekről, hogy akarva-akaratlanul az ember ott van vele mindenütt: a lövészárokban, a zuhogó esőben menekülő katonák között, a sebesülteket szállító marhavagonokban, a haldokló bajtárs ágyánál, vagy éppen a hadikórházban a karácsonyt váró sebesült katonák között stb.
A sok szörnyűség ellenére, végig ott a remény is, az emberség, a bajtársiasság, az Istenbe vetett hit és a messzi távolban lévő család megtartó ereje, sőt még humor is.
A kis kockás füzet tulajdonképpen megmentette a fiatal katona életét, ugyanis az egyik dumdum-golyó épp ott találta el, ahol a füzet volt, az pedig lelassította a golyót, így megakadályozva, hogy az halálos sebet okozzon.
A Napló 1916-1918 című kiadványt, Komáromy Lajos egykori nagykárolyi nyomdász első világháborús hadinaplóját március 12-én, vasárnap délután, 4 órai kezdéssel mutatják be a kaplonyi kultúrházban.

Hírszerkesztő