A 84 éves nyugalmazott belgyógyász 15. kötete ezúttal nem az orvostudományról, nem az emberi szervezetről, gyógyításról, egészséges életmódról, hanem az emberi természetről, és az arra jellemző gyarlóságról szól. A szerző már a kétszáz oldalas kötete előszava első mondatában sejteti, sőt pontosan megfogalmazza mondanivalóját: „Az ember Janus-arcúsága elképesztő. Egyazon időben lángész és idióta, jó és rossz, gyengéd és kegyetlen, kapzsi és adakozó, jámbor és szertelen, humánus és gyilkos, teljesen érthetetlen ez a belső kétfélesége.”

A kötet borítóját is érdemes figyelmesen tanulmányozni, hiszen üzenete van. A festmény-részlet szerzője ezúttal Hieronymus Bosch, Gyönyörök kertje alkotásának reprodukálása nem véletlen. Az érett reneszánsz korában élő festő a művészettörténet egyik kakukktojása. Nem alkalmazkodik kora nagy alkotóinak (Leonardo, Dürer) ízlésvilágához, a saját útját járja, a látomásait, világszemléletét formálja képpé, ezért sokan a szürrealizmus korai előfutárának tartják. Zagyva a hátsó borítót Janus-szoborral egészíti ki, ami elsősorban nem a sokak által tisztelt római istenségre, hanem annak járulékos értelmezésére, a kétarcúságra utal.
Az alcímek tanulsága szerint sok minden foglalkoztatja a szerzőt: A kézírás alkonya, A sárga veszedelem fogalma tegnap és ma, külön fejezet szól a fehérköpenyes szélhámosokról. Ír a katasztrófaturizmusról, a manipulálásról, agymosásról, az ember áruba bocsátásáról, az alkímiáról, valamint egy manapság túl sokat emlegetett jelenségről a Gender, avagy társadalmi nem fejezetben. 
Szó esik a történelem során alkalmazott rafinált kínzási módszerekről, az eugenetikáról vagy más néven fajegészségtanról, magyargyűlöletről, demokráciáról, a műanyagcsapdáról, műintelligenciáról és még sorolhatnám. 

Olyan derűs, színes, humorral fűszerezett, olvasmányos eszmefuttatások ezek, amelyek ellentmondásos korunk olykor megfejthetetlennek tűnő, közérdekű kérdéseire is próbál emberközpontú, embert szerető, féltő nézőpontból válaszokat keresni az ésszerűség, logika, empatikus gondolkodásmód segítségével.
Megítélésem szerint fokozottan érdemes odafigyelni egy olyan ember meglátásaira, véleményeire, akinek hat évtizeden át azzal teltek a napjai, hogy szenvedő, beteg embereken segített. Ez az alapállás jellemző a kötet hangvételére, valamint a közérthetőség és az egészséges humor, amit a szerző szokásához híven írásban és rajzban egyaránt gyakorol. Ez nem véletlen, bár kevesen tudják, hogy a doktor úr fiatalabb korában a képzőművészeti pályával is kacérkodott.

Érdemes kézbe venni, olvasgatni ezt a kötetet, mert szinte borítékolható, hogy az érdeklődő tucatszám találkozik majd olyan jelenségekkel, amelyek nemcsak a szerzőt, hanem nagyon sok kortársunkat foglalkoztatnak.

 Muhi Sándor

A kötet a Baraprest könyvüzletben kapható

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!