A villamosenergia-ipar 110 éves Nagykárolyban — ezt a címet viseli az a könyv, amelynek bemutatójára tegnap került sor a Károlyi-kastélyban. Nagy érdeklődés övezte a bemutatót.

Cziker András neve biztos nem cseng ismeretlenül a nagykárolyiak előtt. 1971-től egészen 2002-es nyugdíjazásáig a Nagyfeszültségű Alegység nagykárolyi vezetőjeként is ismerhetik őt, ennek az alegységnek a hatáskörébe tartozott a villamos energia biztosítása Szatmár megye egész területén, de szarufésű-készítőként és -gyűjtőként is többször kiállítással lépett a közönség elé. Fotósként is hallatott magáról, képeiből tárlat is nyílt, de amint azt Hágó Attila Nándor múzeumigazgató elmondta, nem telik el év, hogy Bandi bácsi ne lepné meg őket egy újabb, megvalósításra váró ötlettel. Sokoldalú, jó szakember ő, akit kollégái is tiszteltek, hiszen a régi villanytelepes munkatársak, illetve a mai jó szakemberek egyaránt tiszteletüket tették a könyv bemutatóján, majd az azt követő, témához kapcsolódó fényképkiállítás megnyitóján. Megszállottsággal végezte munkáját az akkori villanyáram-szolgáltató cég keretében a szerző. A munkához való komoly hozzáállást tükrözi a kötet is, melyből egy-egy példányt minden jelenlévő hazavihetett. Hiánypótló alkotás ez a Szatmár megyei s a nagykárolyi iparágak sorának bemutatásában – emelte ki köszöntőjében Erdei D. István, aki nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy a nagykárolyiak év elején a saját bőrükön is megtapasztalhatták, mennyire függővé vált társadalmunk a villamos energiától. Cziker András könyvében fejezetekre bontva ismerteti meg az olvasókkal a nagykárolyi villamosenergia-hálózat kiépítését, kiterjesztését, fejlesztését. A képekkel illusztrált, román és magyar nyelvű kiadvány sokakban nosztalgiát ébreszthet, hiszen a fa villanyoszlopok kihelyezését éppúgy láttatja, mint azt, milyen volt, amikor még gőzgép működtette a villamos erőművet. Olvasni a könyvben arról is, hogy milyen odafigyeléssel és felelősségtudattal tevékenykedtek, amikor a villanytelepen dolgozók továbbképzéséről, illetve a korszerűsítési munkálatok elvégzéséről volt szó. A rendezvényen jelen lévő egykori munkatársak csendben helyeseltek. A régi villanytelepes munkatársak közül többen arról is szóltak a hivatalos megnyitót követően, hogy annak idején, mikor még nem volt eladva a cég, nem lehetett volna büntetlenül eltussolni egy ilyen fokú hanyagságot, mint ami Nagykárolyban az év elején történt. Hiszen lássuk be: az áram nélkül, hidegben didergő nagykárolyiaktól nemcsak hogy nem kértek bocsánatot, de a felelősséget a példátlan esetért senki nem vállalta. Igaz ugyan, hogy a cég —- melynek vezetőségi tagjai közül senki sem jelent meg a könyvbemutatón — az utóbbi napokban nagyszabású vezetékcserélési munkálatokba kezdett és felásta Nagykároly számtalan utcáját, még mindig nem volt képes kiadni egy közleményt, melyben elnézést kér az okozott kellemetlenségekért és a mulasztásáért.

Tőtős Tímea