Teljes konszenzussal zárult a MÁÉRT ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és a magyarországi ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót — mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón.

A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban — tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.

Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak, valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.

A miniszterelnök kiemelte: fontos megértetni az ország szomszédaival, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

2020 az erős magyar közösségek éve

A MÁÉRT újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz hogy a testület az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma — mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a pénteki plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón. A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a MÁÉRT ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, amelyiknek a képviselője — bár meghívták — nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak” tartotta. Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz. Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.

Üldözöttekből közösségi vezetők

A magyarok igazságáért harminc évvel ezelőtt küzdőket állította a mai, nehézségekkel küzdő fiatalok elé példaként Áder János pénteken, amikor a Sándor-palotában látta vendégül a MÁÉRT részvevőit. Az államfő pohárköszöntőjében hangsúlyozta: harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek.

A köztársasági elnök emlékeztetett: 1989 előtt a kisebbségben élő magyarok még az anyaországgal való szoros kötelékbe se kapaszkodhattak, ez pedig a kommunista diktatúrákban duplán volt keserűség számukra.

Három évtizede azonban „megteremtettük annak feltételét, hogy minden lehetséges módon kinyilvánítsuk összetartozásunkat” — hangoztatta.

Azóta egy generáció szabadságban nőtt fel, ám nekik is meg kell vívniuk saját küzdelmeiket — mondta. Hozzátette: ők valahányszor nehézségekkel küzdenek, gondolhatnak azokra, akik egykor a saját egzisztenciájukat, szabadságukat és akár az életüket is kockára téve mondták ki a magyarok igazságát itt, a Kárpát-medencében.

Áder János a romániai forradalomnak szikrát adó, és ezért a román titkosrendőrség által éven át megfigyelt Tőkés László mellett példaként állította Duray Miklós felvidéki magyar politikust, aki börtönben ült, mert tiltakozott az anyanyelvű oktatás felszámolása ellen.

Ugyancsak a fiatalok figyelmébe állította a kárpátaljai magyarok kulturális önszerveződéséért kiálló Fodó Sándort, akinek évekig nem volt munkája, valamint a vajdasági író Deák Ferencet is, akinek bezúzták a könyveit.

„Harminc esztendeje az üldözöttekből közösségi vezetők lettek” — hangsúlyozta Áder János —, akik a korábbi érdekvédelem erkölcsi erejéből pártokat, szervezeteket alakítottak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a Magyar Közösség Pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségét, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.

Az elmúlt három évtizedben nem sikerült mindent megoldani — tette hozzá —, „összetartozásunk mindig munkát ad majd nekünk” — szólt a MÁÉRT résztvevőihez a köztársasági elnök.