A hőségriadó még mindig tart, ilyenkor a napszúrás is fenyeget bennünket, de olyan kevésbé közismert, hőség okozta betegségeket is begyűjthetünk, mint a hőkollapszus vagy a hőkimerülés.

A hvg.hu összegyűjtötte a leggyakoribb kánikulabetegségeket, és azt, ahogy hatékonyan védekezhetünk ellenük.

1. Klasszikus napszúrás

Az enyhe napszúrás legjellemzőbb tünetei a fejfájás, a szédülés, a zsibbadtság, az émelygés és a hányinger. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, akár 39-40°C-ig is emelkedhet. Ehhez általában kínzó fejfájás társul, és a tarkónk is bemerevedhet. Nem ritka, hogy a beteg tudata zavarttá válik, elájul. A napszúrást kapott csecsemőkre jellemző a visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása, miközben minden fizikai ingerre határozott védekező mozgással reagálnak. A felsorolt tünetek észlelésekor minél előbb vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, a tarkónkat borogassuk hideg vizes ruhával, zsebkendővel. Az is jót tesz, ha kissé megemelt felsőtesttel fekszünk, és hideg vizet kortyolunk. Enyhe napszúrás után is érdemes néhány napig a hűvös szobában pihenni, és sok folyadékot fogyasztani.

2. Ájulásos hőkollapszus

A hőkollapszus kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon gyakori jelenség. Lényegében a meleg okozta rövid ideig tartó ájulásról van szó. Előtte általános gyengeség jelentkezik, amit émelygés, fülzúgás, esetenként homályos látás és hirtelen leizzadás kísér. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés. Ez az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését vonja maga után: ez okozza az ájulást. Alkoholfogyasztás esetén jelentősen megnő a hőkollapszus esélye. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében is gyakran előfordul. Ha a beteg elájult, minél előbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen, a lábait emeljük meg, polcoljuk föl, a ruháit pedig lazítsuk meg. Amíg nem tér magához, addig is ellenőrizzük a pulzusát és a légzését, aminek egyszerű hőkollapszus esetén normálisnak kell lennie. A tudat hőkollapszusos ájulás után magától visszatér. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek, a beteg tudata zavart lesz, beszédzavarokat, vagy más szokatlan tünetet produkál, forduljunk orvoshoz!

3. Sós és vizes hőkimerülés

A hőkimerülés ritkább jelenség, és általában több nap alatt alakul ki só- és a folyadékhiány következtében. Ilyenkor a szervezet egyensúlya megborul, mert több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége lenne. A hányásos és hasmenéses betegséggel küzdők és a szabadban nehéz fizikai munkát végzők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanúgy gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél, illetve az időseknél és a túlsúlyosaknál is. A hőkimerülés következtében fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, továbbá tipikus tünete a légszomj, a szapora pulzus, az erőtlenség és az ingerlékenység. Eleinte kisebb izomgörcsök formájában jelentkezik, majd nagy terjedelmű, fájdalmas rángásokat okoz. A tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz! Mielőtt beérünk az ügyeletre, előtte feküdjünk le, hűsöljünk, vegyünk frissítő, hűvös zuhanyt. Leginkább akkor előzhetjük meg, ha nem végzünk megterhelő fizikai munkát a szabadban, nem a tűző napon sportolunk, hanem például korán reggel vagy késő este megyünk futni. Emellett szintén fogyasszunk sok hideg vizet.