Péntek délelőtt nem mindennapi gazdasági fórum és nemzetközi konferencia helyszíne volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt szatmárnémeti, Árpád utcai székháza.

A rendezvény házigazdája (az annak helyet adó néppártosokon kívül) a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Kárpát Régió Üzleti Hálózat volt, a megbeszélések moderátora annak nagyváradi irodavezetője, Király Csaba. Címe és legfontosabb témája: Szatmár megye gazdasági előnyei a Kárpát–medencében.

A termet megtöltő résztvevők regisztrációja, valamint az ilyenkor szokásos üdvözlő szavak elhangzása után Papp Vaszil, a kárpátaljai Állami Közigazgatási Hivatal megyei gazdasági főosztályának vezetőhelyettese beszélt Ukrajna és Kárpátalja gazdasági környezetéről. Szó esett a térség pozitív adottságairól, a külföldi befektetők bevonzását szolgáló intézkedésekről, a beruházásokhoz szükséges infrastruktúra megteremtése és a bürokrácia visszaszorítása érdekében mostanában tett intézkedésekről. Az ottani állami és az esetleg behozott magántőke viszonyát firtató kérdések elől azonban lehetőleg kitért.

Utána Katóné Pusztai Nóra, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi referense számolt be intézménye határon átnyúló gazdaságélénkítő tevékenységeiről. Kiemelte a három ország határán fekvő térség földrajzi adottságaiból adódó előnyöket és az ezek felhasználására alapozott eddigi programokat, pályázatokat. Gazdag tevékenységükbe magyarországi, romániai és ukrajnai kis- és középvállalatok egymással és nyugati cégekkel való kapcsolatainak építése, fejlesztési és együttműködési programok kidolgozása és lebonyolítása egyaránt belefért.

Az utak és a KIÚT

Rákóczi András, a záhonyi KIÚT Térségfejlesztési Egyesület ügyvezető elnöke a régió gazdaságának élénkítésében betöltött szerepükről beszélt. Kiemelte a földrajzi adottságok (stratégiai jelentőségű elhelyezkedés, a hármashatár, valamint a schengeni övezet határának felbecsülhetetlen előnyei) meghatározó voltát. Hangsúlyozta, hogy a vasútvonalak és autópályák lényegében meghatározzák a szomszédos országokkal való együttműködés lehetőségeit. Kiemelte az M3–as autópálya továbbépítésének és az M4–esen lebonyolódó áruforgalomnak, az „5–ös számú közlekedési korridornak”, valamint a Kárpátukrajna irányába közlekedő nyomtávváltós intercity vasút beindításának jelentőségét.

Adrian Simon szociológus Szatmár megye gazdasági környezetéről és fejlődési lehetőségeiről beszélt, nem hagyva figyelmen kívül a régiós fejlesztési programokat, de a multinacionális cégek előretörését és a munkaerő, valamint a munkabérek növekedési perspektíváit, valamint a hazai közhivatalokra ebben háruló feladatokat sem.

Végezetül Király Csaba vázolta a Kárpát–medencei gazdasági tér összevonására, az egymás gazdaságának irányába való nyitásra irányuló kezdeményezést, nem feledkezve meg a térség gazdaságának közös fejlesztésére hatalmas távlatokat nyitó Wekerle–terv ismertetéséről.

Az előadásokat fogadás és a résztvevőkkel való kötetlen beszélgetés követte.

Báthory Éva