A vizsgált városok mindössze 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége a nemzetközi szabványnak — derül ki a felmérésből, amelyet az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat végzett a világ országaiban. Kilencvenhárom városban a pm2,5-szint 10-szeresen haladta meg az ajánlott határértéket.
A WHO ajánlása szerint a szálló por 2,5 mikronnál kisebb részecskéinek (pm2,5) mennyisége nem haladhatná meg az 5 mikrogrammot köbméterenként. A pm2,5 már kis koncentrációban is erősen ártalmas lehet az egészségre — hangsúlyozza a világszervezet.

Sok országban jelentős eredményeket érnek el a szálló por mennyiségének csökkentésében, például Kínában, ahol a korábbi nagyon magas adatok csökkenést mutatnak, de vannak a világnak olyan részei is, ahol sokkal rosszabb a helyzet — mondta Christi Schroeder, az IQAir levegőminőségi tudományos igazgatója.
Indiában 2021-ben összességében romlott a helyzet, Újdelhi pedig a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosa maradt. Az előző évhez hasonlóan 2021-ben is Banglades volt a legszennyezettebb levegőjű ország, a felmérésbe első ízben bevont afrikai Csád pedig a második legrosszabb helyen debütált.

Kína, ahol 2014-ben üzentek hadat a légszennyezettségnek, a 22. helyre javult tavaly a pm2,5-sűrűséget tekintve az egy évvel korábbi 14. helyről az átlagosan 32,6 mikrogrammos értékkel. Kínán belül a levegőszennyezettségi listát a hszincsiangi Hotan városa vezeti 100 mikrogrammot meghaladó pm2,5-értékkel, főleg a homokviharok miatt. A tartományi székhely ugyanakkor a „világranglistán” a harmadik helyre esett vissza két indiai város, Bhivádi és Gáziábád mögött.

Magyarország és Románia a középmezőnyben

Az IQAir listáján Magyarország a középmezőnyben, a 62. helyen szerepel, hajszálnyival megelőzve Romániát. Az országban mért átlagos érték a WHO ajánlásának háromszorosa, 15,5 mikrogramm, ami még a korábbi ajánlásnak is a másfélszerese. Olyan önálló ország nem is akadt, ahol 5 mikrogramm alatti szintet mértek volna, ebbe a kategóriába csak Puerto Rico, az Amerikai Virgin-szigetek és Új-Kaledónia fért bele. A skandináv országok, Ausztrália, Kanada, Japán és az Egyesült Királyság végzett a lista élén a határértéket 1–2-szeresen meghaladó értékekkel, a legrosszabb helyzetben pedig Banglades, Csád és Pakisztán van. 
A legnagyobb szennyezést a fosszilis üzemanyagok használata, az áruszállítás és az erdőtüzek okozzák. Glory Dolphin Hammes, az IQAir észak-amerikai regionális igazgatója szerint a lassú elmozdulás a zéró emissziós közlekedés irányába javít ugyan a levegő minőségén, de a klímaváltozás miatti erdőtüzek súlyos károkat okoznak a levegőben is.

Szatmárban is gondot okoz a szálló por

Romániában tavaly Galac megyeszékhelyének levegője bizonyult a legtisztábbnak, míg a legszennyezettebb a Kovászna megyei Ozsdola volt. 
Szatmárnémetiben a Ioan Slavici utcai levegőminőség-mérő adataira alapozva a levegőminőségi technológiai vállalat megállapította, hogy a levegőben lebegő szilárd és folyékony (aeroszol) részecskék, a pm10-koncentráció és a kén-dioxid-koncentráció nem ad okot aggodalomra, ellenben a szálló por koncentrációja jóval magasabb az Egészségügyi Vilászervezet által ajánlottnál. Románia levegőjének szállópor-koncentrációja jelenleg a 3,1-szerese a WHO által ajánlott értéknek, Szatmár megyében pedig még ennél is rosszabb, a 4,4-szerese — mutat rá az IQAir.
Azokon a napokon, amikor a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket, az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, különösen veszélyes ez az állapot a lakosság egyes érzékenyebb csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Szintén a szennyezett levegő az oka, hogy asztma és krónikus légcsőhurut miatt is többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

Bumbuluţ Krisztina