A magyar költészet napjához kapcsolódóan a Harag György Társulat SzatmárON kezdeményezésének részeként hétfőn negyedik alkalommal rendezett versünnepet a szatmárnémeti District 15-ben. A programban nagyon sok érdekesség szerepelt, voltak meglepetések is.

Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, majd a hagyományoknak megfelelően felolvasta kedvelt verseit. A rendezvénysorozat két kezdeményezője — Kovács Nikolett és Frumen Gergő színművészek — ismertette a programot. Bárki felolvashatott verseket vagy elmondhatta a saját versét. Élő kapcsolásokkal online jelentkeztek költők és a Harag György Társulat olyan művészei, akik már más társulatokhoz vannak szerződve. Több alkalommal volt ételkóstoló az Al Capone étterem jóvoltából, az ételekhez Frumen Gergő írt át verseket, hogy azzal is jó hangulatot teremtsen.

„Holt költők társasága” — a költészet helye az iskolai oktatásban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen Elek György és Bessenyei Gedő István beszélgetett magyartanárokkal és diákokkal. Gál Gyöngyi magyartanár elmondta, hogyan zajlik a költészet oktatása az V–XII. osztályban: a tanárok arra törekszenek, hogy bizonyos versértelmezési lehetőségeket kínáljanak fel a diákoknak, holott tudott, hogy minden vers minden olvasónak mást és mást jelent. Gál Gyöngyi úgy gondolja, hogy a költészet nagyon filozofikus, nem mindenki érti annak az üzenetét, többszöri olvasással lehet fejleszteni az értelmezési képességet. Szász Anikó magyartanár kifejtette, hogy általánosságokban próbálják megszólítani a diákokat, és közelebb hozni hozzájuk a verset szövegi szinten, vagy pedig a vizsgákra történő felkészítéssel, fogalmi rendszerek felépítésével. A vers sohasem volt egy széles körben kedvelt műfaj. A magyartanárok célja megtalálni azokat a tehetséges fiatalokat, akik szeretnének elmozdulni ebbe az irányba, illetve akiknek többet ad a vers az átlagnál. A tanár feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a diákkal valamilyen szinten megértesse a verset. Találják meg benne azt a szókapcsolatot, azt a kifejezésformát, azt a bármilyen formájú megnyilatkozást, ami megfogja őket. Varga-Bressel Christiane magyartanár azt tartja fontosnak, hogy a tanár legyen hiteles. Ha a diák érzi, hogy a tanár szereti a verset, érzi és hagyja, hogy a vers megszólítsa, és nem erőltet rá valami fogalmi készlettárat, akkor hatásosabb lesz a vers. Bátorítani kell azokat, akik verset írnak, akik részt vesznek versmondó versenyeken. Lehetőséget kell adni a diáknak, hogy ő válasszon verset. Ma már az interneten is lehet verset olvasni.

A beszélgetésen jelen volt Nagy Gyula magyartanár, negyvenéves pedagógusi gyakorlata okán tőle azt szerették volna megtudni a jelenlévők, hogy lehet-e tanítani a költészet iránti érdeklődést, van-e erre elég idő, illetve hogyan alakult ez az ő tanári pályafutása során. Elmondta, hogy negyven év pedagógusi pályafutás alatt lerakódott bizonyos tapasztalat, tudja, mi az, amit jól csinált, és mi az, amit nem sikerült jól végezni. Huszti Péter színművészt idézte, aki azt nyilatkozta, azért játszik el nagy szerepeket, hogy megismertesse a közönséggel a magyar nyelv szépségeit. Ma az a legfontosabb dolog, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar nyelv szépségeire. Elgondolkodtató, hogy mennyire vulgarizálódik, kopik ma a magyar nyelv. Rossz verset nem szabad tanítani az iskolában, a tanár fel kell ébressze a diákok figyelmét a szép versek iránt.

Fisár Erika magyartanár úgy látja, hogy minden magyartanár meg tudja találni azokat a diákokat, akikhez közel tud kerülni egy verssel, akár úgy, hogy felkészíti őket egy szavalóversenyre. Elmondta, hogy ő úgy készíti fel a diákokat szavalóversenyre, hogy beviszi őket minden olyan osztályba, ahol tanít, hogy ezáltal azokhoz a diákokhoz is eljusson egy olyan vers, amit lehet, hogy egyébként soha nem hallottak volna, és akiktől egy kicsit távol áll a líra.

A diákok is véleményt mondtak. Mészáros Szintia első osztályos kora óta szaval, vicces versekkel szerettették meg vele a költészetet. Versmondáskor a saját érzéseit is bele tudja foglalni az előadásba. Lassan tizenkét éve mond verseket, igyekszik fejlődni. Nincs kedvenc költője vagy verse. Ha egy ismeretlen költő egy verse megtetszik neki, megpróbálja elszavalni, viszont nagyon sok olyan vers van, ami nem fogja meg. Véleménye szerint nincs olyan vers, ami mindenkinek tetszik, és olyan vers sincs, ami senkinek sem tetszik.

Holl Vivien számára négy évvel ezelőtt még semmit nem jelentett a költészet. Annyit tudott a versekről, hogy azokat meg kell tanulni, és ez elveszi a szabadidejét. Ötödik osztályos volt, amikor felkérték, hogy írjon egy verset az iskolaújságba. Nem volt könnyű, de megírta. Később több verset is írt, már sokkal könnyebben. Volt egy időszak, amikor nem írt, de egy ideje újrakezdte a versírást. Az egyik költeményét felolvasta a közönség előtt.

Krakkó Rudolf nem szaval, nem ír verseket, de mindig szívesen elolvas egy-egy jó verset. Azt tapasztalja, hogy a mai fiatalok inkább zenét hallgatnak, éppen ezért a verseket is jobban meg lehet szerettetni a diákokkal, ha azokat megzenésítik. Kerekes Barbara első osztályos korában úgy találkozott a verssel, hogy részt vett szavalóversenyeken. Mivel nem volt sikere, abbahagyta a versmondást, két éve viszont megint elkezdett verset mondani. Az oktatással kapcsolatban azt nehezményezi, hogy például az érettségin javítókulcsokat használnak verselemzések kijavításánál. Ezt azért nem tartja jónak, mert a vers mindenkinek mást üzen. Moroz Hannelorénak József Attila Altató című verse tetszett meg elsőként. Tanítónénije már első osztályban felfedezte, hogy van benne szeretet a költészet iránt, értelmileg-érzelmileg tud azonosulni a verssel. Első osztályos kora óra mond verset, és egyre jobban megszereti a költészetet. Azt szereti, ha ő választhatja ki azt a verset, amit el akar mondani. Szejke Dóra elmondta, hogy a magyar költészet annyira sokszínű és annyira gazdag, hogy nem lehet egyetlen költőre vagy egyetlen versre leszűkíteni. Ezért jó az, ha minél több vers hangzik el, hogy minél több oldaláról megismerhessük a költészetet. Az iskolai oktatásban jó, hogy sok verset kell kötelezően megtanulni. Úgy érzi, nagy szerepük van a tanároknak abban, hogy a diákok megszeressék a költészetet. Dicső Dorottya az óvodában találkozott a verssel, első osztályos korától jár szavalóversenyekre. Ő sem tudna kedvenc költőt vagy verset kiemelni. A fiatalok körében nem jellemző, hogy kortárs költők verseit olvassák, érdekes módon a klasszikusok állnak közelebb hozzájuk, pedig nagyon sok jó vers van a kortárs irodalomban is. Gál Gyöngyi hozzáfűzte, hogy a költészet tanításának kihívása éppen az, hogy népszerűvé kell tenni, de esélyt kell adni a diáknak arra, hogy érettségire már tudjon beszélni a versről, az olvasott műről. Ma már a vizsgákon is azt kérik, hogy a diák arról beszéljen, hogy véleménye szerint miről szól a vers, ennek megfogalmazásához ad fogódzót az iskola.

Sugárút-bemutató

A még nyomdában lévő folyóiratot Muhi Sándor és Kereskényi Sándor szerkesztők mutatták be. Muhi egy rendkívül izgalmas számnak nevezte a Sugárút tizedik számát. Elmondta, hogy két és fél év alatt komoly erőfeszítéseket tettek a szerkesztők annak érdekében, hogy a folyóirat megkapja a mostani arculatát. Muhi véleménye szerint fontos szempont volt, hogy ne csak modern hangvételű, kortárs alkotók számára adjanak közlési lehetőséget, nagyon fontos volt a szatmári kötődés, a szatmári származás. Elmondta, hogy a harmadik évezredben nagyon fontos, hogy ne csak a nyomtatott példányokhoz ragaszkodjanak, hanem próbálják világhálós oldalakon is népszerűsíteni az anyagot. Muhi szerint az irodalom az olvasókért van, a színház a nézőkért, a tárlatok a látogatókért stb. Kereskényi Sándor arra a kérdésre, hogy milyen szempontoknak megfelelően szatmári műhely a Sugárút, azt válaszolta, hogy az értéke kell szatmári legyen. Hiába írják szatmáriak, ha olyasmit írnak, ami a szatmáriakat sem érdekli. Hiába írják nem szatmáriak, akik jelentős és befutott személyek, ha egy Szatmár mellett elmenő, elcsúszó gondolatiságot, eszmeiséget képvisel a lap. Az a cél, hogy legyenek benne szatmáriak, de az egyetemesség igényével szólaljanak meg. Azok, akik egyetemesen elismertek, szóljanak a szatmáriakhoz. Kereskényi nem tartja a legjobbnak a Sugárút 10. számát, de az, hogy a szerkesztők ki tudnak bírni egy kevésbé jó számot, azt mutatja, hogy a Sugárút kezd túllendülni azon a holtponton, amikor egy rossz szám veszélyt jelent a lap megmaradására.

Találkozások a költészettel

(meg)Talált vers — Személyes találkozások a költészettel címmel zajlott egy újabb kerekasztal-beszélgetés, amelyen arról esett szó, hogy a meghívottak mikor és hogyan kedvelték meg a verset.

Jánk Károly költő középiskolás korában, irodalomórákon találkozott igazán a költészettel. Nagyon sokan mondják, hogy az iskola nem mérvadó, nála ez fordítva volt. Nagyok sok verset megszeretett a huszadik század első feléből, később ismerkedett meg a teljes irodalom jelentősebb részével.

Rappert-Vencz Gábor színművészre nagy hatással volt a középiskolai magyartanárja. Amikor megjelent egy új könyv, mindig bevitte az osztályba, megmutatta, és azt mondta a diákoknak: akinek nincs pénze, annak ad 3,25 lejt, hogy vásárolja meg. Az ő ajánlására ismerte meg József Attila költészetét, pódiumműsort is készítettek. Rappert szerint a versek megismerésében, megszerettetésében hatalmas a tanárok felelőssége. A költészet mindenkit meg tud érinteni személyesen, attól függően, hogy az életének milyen szakaszában milyen élményekkel rendelkezik. Simonfy József költő verssel való találkozása nagyon érdekes történet. Zenész akart lenni, vett egy gitárt, és amikor elkezdett játszani, kiderült, hogy botfüle van. Elkezdett dalszövegeket írni, amelyekre azt mondták, hogy versek. A költészet megismerésekor a jelenből ment vissza a múltba.

Jankó Szép Attila diák előbb a mondókákat ismerte meg, tetszett neki a ritmusuk. Ma is inkább a zeneszövegeket szereti. Azokat a verseket kedveli, amelyek könnyen megérthetők, de van bennük művészet. Scheitli Krisztina diák nem magyar óvodába járt, de a szülei fontosnak tartották, hogy bepótolja a lemaradást. Sokat olvasott, és sok verset tanult, ezt teszi ma is.

Elek György elmesélte, hogy az ő gyerekkorában az iskola mindent megtett, hogy ne szeressék meg a diákok a verset. A magyar irodalom tankönyv első lapján minden évben egy olyan vers volt, amely a párttal vagy a Ceauşescu házaspárral volt kapcsolatos. Ezt másnapra meg kellett tanulni. Abban az időben nem voltak szavalóversenyek, mint most, az évzárókon vagy hazafias ünnepeken mondtak verset, s általában ezek is a pártról, a hazáról és Ceauşescuékról szóltak. Volt egy másik alternatíva, a templomi ünnepségeken való versmondás, ezzel viszont az volt a gond, hogy a többnyire idős lelkipásztorok, de a fiatalabbak sem mertek vagy nem is akartak pl. Ady, Dsida, Babits vagy más neves költők verseiből válogatni, hanem ötöd-tized rangú költők verseit osztották ki, és igazi versélményt ezek sem nyújtottak.

„Hogy engem mikor és minek a hatására érintett meg a költészet, konkrétan nehéz lenne megfogalmazni. A magam részéről annyit mondhatok: mindennek megvan a maga ideje. Húszas-harmincas éveimben nem tudtam kitörni az akkori elvárásoknak megfelelően úgy, hogy bekerüljek az első vonalba, a mai elvárásoknak pedig nem tudok és nem is akarok eleget tenni. Lírai gondolataimat egy ideje műfajilag nem igazán megnevezhető formában fejezem ki” — idézte egy régebbi írását. Bessenyei Gedő István elmondta, hogy őt az édesanyja körülvette költészettel gyerekkorában. Érdekes, hogy nem a színész édesapja, hanem az orvos édesanyja. Nagy hatással volt rá nagyapja halála, akinek sokszor mondott verset, abban az időben sokszor írt is verset. A nagyapa ravatalánál jutott eszébe egy Pilinszky-vers, ami azóta is kíséri. Ez a pillanat nagyon meghatározta a költészethez való kapcsolatát, az emlékek feledhetetlenek, az olvasás iránti érdeklődés örök.

A továbbiakban voltak még felolvasások, kvízjáték. Fisher Botod mutatta be André Ferenc költő, slammer, a Helikon folyóirat szerkesztőjének Szótagadó című verseskötetét. Versképeket készített Ary Johanna, Mitroi Tímea, Akerman Csaba és Erdei Máté. Kovács András Ferenc megzenésített verseit énekelte Nagy Csongor Zsolt, Péter Attila Zsolt és Rappert-Vencz Gábor. Az eseményt a Koszika és Friends koncertje zárta.