Nagyböjt első vasárnapján a szatmárnémeti Kis Szent Teréz-templomban tartott ifjúsági imaórán a világ kettősségében utat kereső fiatal képe jelent meg, a hitben való kitartásért imádkoztak.

„Nagyböjt van, és ezek a napok lassításra, megállásra, elcsendesedésre hívnak bennünket. Szánjunk most időt a legfontosabbra, és időzzünk gyakran a kereszt előtt! Nézzünk fel arra a Jézus Krisztusra, aki szeretetből az életét adta értünk! Ez a csendes, tiszteletteljes jelenlét legyen a mi szeretetünk, imádatunk és hálánk kifejezője a böjti időszakban!” — vezették fel a fiatalok a gondolatokat.

Az imaórában a napi evangéliumi rész — Krisztus megkísértése (Mt 4, 1–11) — kapcsán azon gondolkodtak el közösen, hogy mire hív Krisztus, és mit kínál a világ, illetve kitől fogadnak el bármit is életükben. „Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor beismerjük, hogy mi is gyakran éhezünk. Az ember sokszor önmagának sem hajlandó bevallani, hogy lelki értelemben is éhezik, és vágyódik egy tartalmasabb, örömtelibb, boldogabb élet után. Milyen kifejező a régi mondás: amit eszel, azzá leszel. Ezért fontos, hogy az életünkben jelentkező mindenféle éhségünket mivel, kivel és hogyan csillapítjuk — mert kínálat, választék mindig van. Isten és a kísértő is mindent nekünk akar adni, de nem ugyanúgy. Rajtunk áll a döntés, hogy kinek a hangjára akarunk hallgatni, melyik irányba mozdulunk, mihez nyúlunk, mit fogadunk el, mit fogyasztunk — nemcsak fizikai, hanem lelki értelemben is. Talán ismerősek számodra ezek a szavak: minden kijár neked, mert megérdemled. Harcolj érte, szerezd meg bármi áron, élvezd az életet, gyűjts minél többet! Próbáld ki, megengedheted magadnak — halljuk több irányból, sokféle élethelyzetben.

Én mindig itt vagyok, és rögtön megadok mindent, amire szükséged van, elhalmozlak minden földi jóval, táplállak, függővé teszlek és tönkreteszlek. Amit én nyújtok, abból sok van, abból mindig enned kell. Csak válassz engem, imádj, hódolj előttem, használj ki minden lehetőséget, érvényesülj bármi módon, bármi áron! — üzeni a kísértő. De szól Krisztus is: »Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való!« Ha az élő kenyeret választod, ha őt veszed magadhoz, tudnod kell, hogy soha többé nem fogsz éhezni, mert mindig mindened meglesz. A döntés rajtad áll.

Ha kedvesebbnek, vonzóbbnak, elérhetőbbnek tűnik a kísértő nyújtotta táplálék számodra, akkor mindig gondolj arra, hogy téged nem földhözragadt, hitványságokon megerősödött, kalitkába zárt madárnak teremtett Isten, hanem szárnyaló sasnak, aki egyre magasabbra vágyik. A nagyböjti időszak talán nem vonzó, és nem rejteget színes, csillogó fényeket, kényeztető falatokat, pillanatokat számodra, de mindig tartsd szem előtt, hogy a bensőséges találkozás, az erősödés, a lelki felfrissülés és a bűnbánat idejévé válhat.”

A vasárnap esti közös elmélkedés, éneklés és az együtt elmondott ima a fiatalok és idősebbek lelkét is közelebb emelte a nagyböjti valósághoz.