„És az angyal így szólt: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, mely minden nép öröme lesz.” ( Lukács 2, 10.)

Ki az, aki közeledik felénk? Ki az, akire vártunk? Mi az ünnepünk lényege, tartalma?

Olyan kérdések ezek, amelyeket óhatatlanul fel kell tennie, és nyilván meg kell válaszolnia a XXI. század keresztyén emberének. Már csak azért is, mert azt kell megtapasztalnunk, hogy a keresztyénség szimbólumai szépen-lassan véka alá rejtődnek. Zavaró elemekké válnak egy, magát keresztyénnek nevező Európa különböző országaiban. Holott az evangélium, a karácsonyi örömhír nem magánügy, nem egy véka alá rejthető tény. A karácsonyi evangélium mindenkinek szól, ahogy az angyal mondja: „nagy örömet hirdetek nektek, mely minden nép öröme lesz”.

Lehet, néha úgy érezzük, hogy az örömhír előfutárai, az angyalok is eltévedtek valahol útközben. A kirakatokban, a villanypóznákon, a bevásárlóközpontok polcain rostokolnak, és nem jutnak el hozzánk, akiknek oly nagy szükségünk lenne végre egy örömhírre. De ne féljünk, ők úton vannak, hozzák az örömhírt! Nekünk kell meglátnunk őket, nekünk kell meghallanunk, hogy a Messiás, a Megváltónk közeledik felénk.

Ezekben az időkben, amikor egyre inkább sodródunk a szakadék felé lelki válságaink közepette Őt, az érkező Messiást kell ünnepünk középpontjába helyezni. Ugyanis ezt a lelki válságot, szomorúságot, reménytelenséget egyedül ő képes feloldani. Egyedül Ő képes kimozdítani bennünket a holtpontról, egyedül Ő képes újra reményt ébreszteni. Egyedül Ő képes valódi, értékes, szeretetteljes ünneppé varázsolni az ünnepet.

A Szatmárnémeti Evangélikus Lutheránus Egyházközség nevében mindenkinek áldott karácsonyt kívánok.

Gödri Alpár