Sokan még ma sem hiszik el, hogy Romániában le lehetett győzni egy olyan államfőjelöltet, akinek a háta mögött ott állt a belügyminisztérium, az ő embereiből álló önkormányzati rendszer, a nagy befolyással rendelkező ortodox egyház és még sorolhatnám, hogy kik és milyen szervezetek. Az államelnök-választás második fordulója bebizonyította: közeleg, vagy eljött az az idő, hogy nem lehet legyőzni a népet. A nép különben éppen azért juttatta őket bizonyos pozíciókba, hogy képviselje őket. A képviseleti demokrácia azt jelenti, hogy a megválasztott vezetők a választók akaratát próbálják érvényesíteni, nem pedig fentről megmondani, hogy a választóknak mi a feladatuk. Az én vesszőparipám elsődlegesen a magyarságkérdés, mindig azokra a kérdésekre keresem a választ, ami a magyarságot érinti. Nem bántani akarom a magyar vezetőket, hanem megkérdőjelezni a rossz döntéseiket. Több mint húsz évig a romániai magyarok nagy többsége érzelmi alapon szavazott az RMDSZ-re még akkor is, ha később azt tapasztalta, hogy képviselőink nem mindig azt tették, amit a választók elvártak tőlük. Egy ideje hiába jön a felső utasítás, a választók nem hallgatnak arra, teszik azt, amit jónak látnak. Egymást követő három elnökválasztáson történt meg, hogy nem arra a jelöltre szavaztak, akire vezetőink buzdítottak, mert úgy érezték, hogy a kormányszerep-vállalás nem a választók, hanem az ügyeskedők érdekei miatt történik. Az RMDSZ szövetségi elnökének választások után tett nyilatkozatából az olvasható ki, hogy ő nem ért egyet a magyar választók döntésével, érzelmi alapú szavazásnak nevezi azt, hogy a magyarok többsége Iohannisra szavazott. Valahogy fura ez, hiszen a magyarok huszonöt éven át folyton érzelmi alapon szavaztak az RMDSZ-re, és ezért sohasem jött bírálat. A vasárnapi szavazáson valóban érezhető volt a közösség hangja. Ha ez sem jelzés-értékű, akkor valóban igaz az, hogy az RMDSZ felső vezetése nem a tagság képviselője. A legutóbbi SZÁT-on, amikor dönteni kellett, hogy az RMDSZ melyik jelöltet támogassa, egyetlen küldött sem mondta azt, hogy Iohannis legyen a támogatott, igaz az is, hogy a küldöttek, melőtt Kolozsvárra utaztak, nem kérték ki a tagság véleményét. Hamarosan összeül a SZÁT és az SZKT, jövő év februárjában kongresszus is lesz. Amennyiben ezeket sem előzi meg széles körű egyeztetés a tagsággal, akkor természetesen nyilvánvalóvá fog válni, hogy az RMDSZ vezetősége kit képvisel, ugyanakkor kérdésessé válik az is, hogy 2016-ban milyen erős lesz a közösség hangja.

Elek György