Kiss Gedeon mellszobrát 2010. december 20-án, a közösség hatékony összefogásának köszönhetően avatták fel a Kossuth-kertben, a Zöldház előtt — ebből az alkalomból szervez megemlékezést a Szamos Kulturális Egyesület és az Élet Fája Humanitárius Egyesület együttműködve a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközponttal, a Szatmár Megyei Tanáccsal, valamint a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatallal december 20-án, pénteken 14 órától.

A megemlékezés a megyei múzeum előtti téren kezdődik, s nem véletlenül ott, hiszen egykor ez volt a Kiss Gedeon-tér — itt Muhi Sándor helytörténész ismerteti Kiss Gedeon szerepét Szatmárnémeti életében, majd a  résztvevők elsétálnak a Kossuth-kerti szoborhoz, ahol Muhi Sándor ismerteti a szobor történetét, illetve a Szamos Diákirodalmi Kör tagjai (Hága Jázmin, Mátécsa Amália és Sebő Kata) mondják el Som Vili: Verses nekrológ Kiss Gedeon halálára című versét. A megemlékezés koszorúzással ér véget.

Fontos! Amennyiben az időjárási körülmények kedvezőtlenre fordulnak, a múzeum előtti téren a helytörténeti ismertető elmarad, a résztvevők a találkozást követően a Kossuth-kertbe mennek.

A fák ezredese

A megyeszékhely egykori főkapitánya, Gida bácsi, ahogyan Kiss Gedeont nevezték, fontos fejlesztéseket valósított meg Szatmáron az 1800-as évek második felében — többek között megterveztette és kialakította a sétateret és a Kossuth-kertet, ahol korábban mocsaras terület volt, de az egykori Közfürdő létrehozása is a nevéhez fűződik, s mivel számtalan fát ültettetett a városban, az utókor a fák ezredesének kiáltotta ki.
Egyébként a Kossuth-kertben korábban már állt Kiss-szobor, a budapesti Horvay János alkotását 1903-ban avatták fel, azonban az 1920-as években ismeretlen tettesek leemelték a mellszobrot a talapzatáról, de 1940-ben visszakerült az eredeti helyére, ahonnan 1960 után végleg eltűnt. „Állítólag Kossuth-szobornak hitték, és emiatt lopták el” — fogalmazott egy évtizeddel ezelőtti ünnepi beszédében Bura László helytörténész.
A jelenlegi szobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester alkotása, a gipszformát a Szatmárnémetiben élő Szodoray-Parádi Hajnalka képzőművész készítette a korábbi szoborról készült fotók és Muhi Sándor grafikusművész rajzainak összevetésével, és a szatmáriak hatékony közadakozásának, illetve Békéssy Erzsébet fáradhatatlan munkájának köszönhetően valósult meg.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!