A börvelyiek lelkülete számára különösen fontos könyv — Jégmadár Börvely határában — bemutatóját tartották meg vasárnap délután a helyi Petőfi Sándor Kultúrházban.

Pajor András plébános Jégmadár Börvely határában című, a Keresztény Kulturális Akadémia Kiadó gondozásában pár napja napvilágot látott kötete a település történetéről, az első világháború végéről, illetőleg a második világégésről szól. A kisregény — mint a bemutatón is elhangzott — irodalmi alkotás, és nem a Krasznán túli község pontos történetének lenyomata, inkább az emberi érzések feltárására vállalkozik benne a szerző.

Az alkalmon illő, ám nem túlzottan nagy számban jelentek meg érdeklődők. Helyi fiatalok, Pataki Dorottya, illetve Láng Gyopárka szolgáltak versmondással.

Kiss Zoltán, a község polgármestere köszöntötte a továbbiakban az egybegyűlteket. Hangoztatta, hogy a történelmet meg kell értsük, ám ha volt benne olyan, ami rossz, azon túl kell lépni. Beszélt arról, hogy az utóbbi években ez immár a második kiadvány, amely a település történetét tárja az olvasóközönség elé. Elmondta, hogy készül egy harmadik is, amely Börvely jelenlegi, közelmúltbeli történéseiről számol be.

Érzése szerint a jelenlegi állapotokra büszkék lehetnek a börvelyiek, jó úton haladnak, ám ugyanakkor óvniuk is kell az elért eredményeket, meg kell becsülniük azokat. Köszönetet mondott Pajor András plébános úrnak, amiért kisregényben dolgozta fel a 100 éve történteket.

Nem ők döntöttek Románia mellett

A helyi legendák szerint Börvely száz éve maga választhatott arról, hogy Romániához kíván-e csatlakozni, avagy Magyarországhoz. A település lakói a közeli nagykárolyi piac okán előbbi mellett döntöttek. A regény ezt az elhatározást járja körbe s tulajdonképpen cáfolja meg a mendemondát.

Varga Sándor színművész, a község kulturális referense mutatta be a többkötetes plébános-író-rádiós szerkesztő Pajor Andrást. A továbbiakban faggatta, hogy egyáltalán miként keltette fel az érdeklődését Börvely ezen sokféleképpen értelmezett története. Pajor András idén, január 2-án járt először Börvelyben. Korábban hallott az itt történtekről, utánaolvasott a dolgoknak, és mindezt egy történetben gondolta tovább. A kisregényt el is küldte a helyieknek, hogy az esetleges hibákat jelezzék. Mint fogalmazott: belemélyedt egy olyan történetbe, amely szíven ütötte. Hozzátette: „Szerettem volna a könyvvel nyugalmat szerezni Börvelynek, megbecsülést szerezni annak a falunak, amelynek a sorsával szemben sokkal inkább együttérzést kell tanúsítanunk.”

Az alkalom keretében szintén bemutatták a Rongyosok című ifjúsági történelmi kisregényt, amely a Rongyos Gárda történetét tárja a fiatalok elé. Mint a szerző elmondta, személyes indíttatása van ennek a kiadványnak, hiszen az édesapja is tagja volt a hazájukért akár az életüket is feláldozni kész fiatalok közösségének.

A beszélgetés keretében Varga Sándor színművész több részletet is felolvasott a börvelyiekről szóló kisregényből. A szerző a tanulságok kapcsán ekként fogalmazott: „A döntő az, hogy bármi is történjék, bennünk ne haljon ki a tiszta igazság, a helytállás iránti szándék.”

A lelket melengető beszélgetést vastapssal jutalmazták a résztvevők. A helyi RMDSZ felajánlásának köszönhetően mindannyian kaptak is egy-egy példányt a kisregényből, de a másikat is megvásárolhatták.

Megyeri Tamás Róbert