Az új keretszerződés-tervezet alapján a háziorvosi rendelőknek nyújtott finanszírozás ugyan nem csökken, viszont másképp történik az elosztása. A háziorvosi praxisok jelenleg részben a listáikon szereplő páciensek száma, részben az általuk nyújtott szolgáltatások után kapják a finanszírozást — fele-fele arányban. A biztosítóház által előterjesztett új keretszerződés-tervezet szerint viszont alacsonyabb lenne a listáikon szereplő páciensek száma szerinti támogatás, és emelnék a tényleges konzultációkért kapott finanszírozást. A családorvosok szerint a listán szereplő páciensek száma alapján kapott finanszírozásból állják például a rendelőkben dolgozók, az asszisztensek fizetését, a többi alkalmazott bérét, a közüzemi számlákat. Ha ez az összeg csökken, akkor előfordulhat, hogy nem tudják kifizetni a fenntartási költségeiket.
Dr. Raluca Zoiţanu, a Családorvosok Munkáltatói Szövetségének elnöke azt állítja, hogy az elkövetkező napokban minden hazai háziorvos elkezdi saját költségeinek a kiszámítását az új keretszerződés-tervezet alapján, hogy kiderüljön, veszítenek-e vagy nyernek a változások nyomán. „Vannak dühös kollégák, akik azon gondolkodnak, hogy nem fogják aláírni a szerződést a biztosítóval, de ilyen reakciók a keretszerződés minden egyes megváltoztatásakor megjelennek. A számításaink szerint lesznek olyan kollégáink, akiknek az új elszámolás alapján nőni fog a költségvetésük, másoknak viszont csökkenni” — tette hozzá.
Mihaela Tănase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szóvivője szerint a háziorvosoknak nyújtott pénzkeretek elsősorban az általuk nyújtott orvosi szolgáltatások volumenét fogják tükrözni. „Igaz, hogy az egy főre jutó (per capita) pont értéke csökken, de a pácienseknek nyújtott szolgáltatásokért nyújtott pont értéke viszont növekedni fog. Az új keretszerződés tervezetében új orvosi szolgáltatások bevezetését is javasolja a biztosító az alapellátó rendszerben, ami szolgáltatásonként jobb finanszírozást jelent. A biztosító célja, hogy ezen javaslatok nyomán a háziorvosoknak nyújtott pénzkeret a lehető legpontosabban tükrözze az ellátás mennyiségét, amelyben a listáikon szereplő pácienseket részesítik. A biztosítópénztár és néhány családorvos által korábban végzett próbaszámítások azt mutatják, hogy a legtöbb esetben nőni fog ezáltal a szakemberek jövedelme” — összegzett Mihaela Tănase.

A SNMF hevesen ellenkezik

A Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) viszont azzal vádolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (CNAS), hogy a járványhelyzet okozta krízis közepette az egészségügyi alapellátáson kísérletezik. A családorvosok határozottan kérik, hogy hosszabbítsák meg az év végéig a keretszerződésüket, hogy maradjon idő valós egyeztetésekre a Román Orvosi Kamara és a biztosító között. „Többször is felhívtuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy nagyobb alapossággal kezeljék a helyzetet, segítsenek a bürokrácia csökkentésében, támogassák a szakmai függetlenséget, és rendeljenek megfelelő finanszírozást az alapellátó rendszerhez, hogy biztosíthassuk a páciensek hozzáférését a szükséges szolgáltatásokhoz” — írja lapunkhoz is eljuttatott közleményében a SNMF, hozzátéve, hogy mindezeket mégis változatlanul figyelmen kívül hagyták. Azt is kiemeli, hogy a járvány kezdete óta a családorvosok nem kértek túl sokat, illetve csak visszafogott kérésekkel éltek, hiszen ez rendkívül nehéz időszak nem csak az egészségügyi rendszer, de mindenki számára, éppen ezért nem ez a legalkalmasabb időszak a változtatásra sem, amelyet évek óta követelnek.
A meglepetés viszont akkor érte őket, amikor közvitára került az egészségügyi keretszerződés tervezete, amely olyan előírásokat tartalmaz, amelyek merőben eltérnek a jelenleg érvényesektől. „Ezek a változások mímelt konzultációkon, tárgyalásokon alapulnak, és nem az orvosok vagy a betegek javát szolgálják” — hangsúlyozza a SNMF.
A háziorvosok szerint az új keretszerződés, bár nem módosítja az alapellátás finanszírozásának összegét, százalékos arányát, mégis az új alkalmazási normák miatt arra fogják késztetni a családorvosokat, hogy a fennmaradásukra, a praxisuk megmaradására összpontosítsanak. Az új jogszabály szerint csökkentik a családorvosok listáin szereplő 60 éven felüli páciensek fejkvótáját, miközben egy sérülékeny korcsoportról van szó, a megelőzésre pedig csak deklaratív módon koncentrálnak anélkül, hogy finanszíroznák a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, így lehetetlenítve el a megelőző szolgáltatásokat.
„Érthetetlen, hogy a döntéshozók hogyan határozhatnak az alapellátási rendszer újraszervezéséről, miközben a finanszírozáson nem változtatnak. Ráadásul úgy, hogy a járvány kirobbanása óta a háziorvosok arra törekszenek, azért tesznek komoly erőfeszítéseket, hogy biztonságos körülmények között biztosíthassák a páciensek ellátását, szolgáltatásaikat stabilan tudják nyújtani a betegeknek” — írják. Elégedetlenségüket fokozza, hogy az elmúlt több mint egy év alatt a családorvosi rendszert semmilyen támogatásban, elismerésben nem részesítették a hatóságok.
„Emlékeztetjük a döntéshozókat arra, hogy a COVID-19 okozta halálozás kockázata a háziorvosok körében lényegesen magasabb, mint a lakosság körében, és hogy több mint 50 háziorvos esett áldozatul ennek a betegségnek Romániában. Emlékeztetünk arra is, hogy az egyetlen orvosi ág, amely a vidéket is lefedi, a családi orvoslás. Komoly, koherens rövid és hosszú távú stratégia nélkül az egyre fogyatkozó orvostársadalom kiszámíthatatlan kockázatot jelent az ország állampolgárai számára. Mi, családorvosok tiszteletet kértünk, de nem kaptunk. A bürokrácia felszámolását kértük, de nem kaptuk meg. Finanszírozást kértünk, de nem adtak” — hangsúlyozza a háziorvosok közleménye.
A döntéshozók a járványhelyzet miatti kilátástalanság kellős közepén megingatják az alapellátó családorvosi rendszert. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak le kellene mondania a tervezett módosításokról, hogy ne borítsa fel az egyensúlyt, amely egyébként is ingatag lábakon áll. Valós párbeszédre van szükség, nem mellébeszélésre — szögezik le.
A jelenleg közvitán lévő keretszerződés-tervezet egyébként még nem végleges szabályozás, az alkalmazási normák kidolgozása után, a tervek szerint július elsején lépne érvénybe. Addig azonban további tárgyalások következnek.

Bumbuluţ Krisztina