Amikor az embereknek valamiről nyilvánosan kell véleményt mondaniuk, akkor általában arra figyelnek, hogy mit gondolnak majd arról mások, és arra, hogy az elhangzottak jó benyomást keltsenek. Különösen érvényes ez a régi, kialakult szabályok szerint működő közösségekben, ahol tiszteletben tartják egymás céljait. A „nem értek hozzá” kifejezés, mentegetőzés jól példázza azoknak az embereknek a hozzáállását, akik mások véleményében jobban bíznak, mint a sajátjukban, és akik nincsenek birtokában a dolgokat irányító információknak. A többség akaratának érvényesítésére épülő demokrácia nem mindig működik a maga szabályai szerint, azaz, nem mindig érvényesül a többség akarata. Minden többségben van egy kisebbség, egy úgynevezett mag, melynek tagjai tudnak bánni azokkal, akiket nyájszellemben, ígérgetésekkel, provokációkkal, hitegetésekkel, megfélemlítésekkel stb. tudnak irányítani, így történik az, hogy a kisebbség akarata úgy érvényesül, mintha azt a többség akarná. Mindez akkor kezd gyanússá válni, amikor épp az ellenkezője történik annak, amire a többség számított. Gondoljuk csak át, milyen ígéretek hangzanak el egy választási kampány idején, és mi az, ami azokból megvalósul. Szavazunk pártokra, azok megneveznek vezető személyeket bizonyos funkciók betöltésére, azokról még azt se mondhatjuk gyakran, hogy rosszul végzik dolgaikat, amikor bizonyos érdekek miatt, egy új többség kialakítása miatt, azoktól meg kell szabadulni. Ilyen esetekben, ha a többség akarata érvényesülne, akkor nem történhetne meg az, hogy azt váltsuk le, akit mi választottunk meg. Érdemes elgondolkodni azon: mi lehet az oka annak, hogy a huszonegyedik század embere még mindig ilyen könnyen irányítható, még mindig el lehet vele hitetni, hogy a fekete fehér, néhány hét vagy hónap múlva pedig ugyanazt fordítva? Középkori hiedelemként ismert: ahhoz, hogy bizonyos célokat elérjünk, szükség van az áldozatokra. Lehet, hogy akkor hittek az emberek abban, hogy kell az áldozat, de ma már kellene tudni, hogy Déva várának a falait nem Kőmíves Kelemenné hamvai tartották meg. Örökös választási kampányban élünk, úgy tűnik, elindult egy újabb kampány, elkezdődik a jelölésekért folyó háború. Ma már tudjuk, hogy a háborúkat sohasem az erősek nyerik meg, hanem azok, akiknek eladhatóbbak az érdekeik. Vigyázzunk, nehogy valaki vagy valakik érdekeiknek az eszközévé tegyenek!

 Elek György