Mint arról korábban már beszámoltunk, kedden a kormány sürgősségi rendelettel jelentős összegű, 84 millió lejes támogatást hagyott jóvá tartalékalapjából tizenkét regionális repülőtérnek — pontosabban ezek működtetőinek —, hogy ezzel is segítse a koronavírus-járvány által az egyik (világszerte) legjobban sújtott ágazatot az utasok zökkenőmentes kiszolgálásában.

A támogatott légikikötők között van a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér is, amelynek működtetője, a megyei tanács 7 millió lejes „segítséget” kapott. „Közismert tény, hogy a koronavírus-járvány, illetve a járvány miatti korlátozások és szigorítások 'padlóra küldték' a légi közlekedést, szállítást és magukat a repülőtereket is, és utóbbiak esetében keserves feladat volt a biztonságos, zavartalan működéshez szükséges kiadások előteremtése is. A kormány a nagy repterek (200 000 fölötti utaslétszám) számára már nyújtott támogatást — azon kritériumok nyomán kidolgoztunk mi is egy támogatási rendszert Mihai Pătraşcu reptérigazgatóval, amelyet aztán felküldtünk Bukarestbe, s mondhatni ez lett az alapja a mostani támogatásnak, amely a kisebb légikikötőknek nyújt komoly segítséget. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket az összegeket nem maguk a repülőterek, hanem a repterek fenntartói kapják — a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér esetében a Szatmár Megyei Tanács, amelynek saját bevételébe kerül ez a hétmillió lej, s a januári tanácsülésen pontosítjuk, mire lesz elköltve: a légikikötő által igényelt technikai eszközök megvásárlására, a küszöbön álló, nagy volumenű, terminálbővítéssel kapcsolatos pályázat költségeire — de az összeg nagy részét a 2016-ban megörökölt banki adósság lezárására fordítjuk, hogy végre megszabaduljunk attól a kolonctól” — magyarázza megkeresésünkre Pataki Csaba tanácselnök. Mint ismeretes, a repülőtér nagyszabású, igencsak szükséges és szinte teljes újjáépítéssel felérő, átfogó korszerűsítési munkálatai 2015 őszén kezdődtek, EU-s finanszírozással, ám a lehetetlenül rövid határidők csúszása és egyéb zűrzavarosságok miatt a tanács végül 25 millió lejes kölcsönt kellett hogy felvegyen — az akkori tanácselnök szerint nyugodtan be lehetett vállalni a hitelkeretet, mert volt rá uniós forrás, utólag persze kiderült, hogy nem volt, s 2016-ban a megyei tanács új vezetősége a nyakán maradt 25 millió lejes kölcsönnel kezdhette a mandátumát. A kölcsönt az évek során sikerült törleszteni, a fennmaradó tartozást pedig a mostani támogatásból tervezik rendezni.

Több mint 44 000 utas

Akárcsak sorstársai, felemás évet zár a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér is. „Minden relatív: 2020-hoz viszonyítva határozottan jobb évet zárunk, hiszen áprilistól az egyik legmodernebb járatinformációs kijelzőrendszer tájékoztatja az utasokat, új nemzetközi járatokat indítottunk régóta igényelt világvárosokba, és valamivel több mint 44 000 utas fordult meg a légikikötőnkben — és persze viszonyíthatnám a csúcsévünkhöz, 2019-hez is, amikor az utaslétszám ennek kereken a duplája volt, de nem egészséges és nem is reális ennyire visszapillantani, hiszen akkor egy teljesen más világban éltünk” — fogalmaz Mihai Pătraşcu reptérigazgató. Mint kifejti, a tavaszi-nyári hónapok fellendülő forgalma szép reményekre adott okot, aztán a járvány negyedik, illetve közelgő ötödik hulláma az orrukra csapta az ajtót. „Úgy tűnik, hozzá kell szoknunk ehhez a hullámzáshoz, ami nem egyszerű feladat, hiszen a légi közlekedés és szállítás abszolút a kiszámíthatóságra és tervezhetőségre épül. És mi tervezünk is: az utolsó 100 méteren van, január-februárban nyújtjuk be a nagy projektünket, amely a terminál bővítését célozza, s amelyet egy 98 millió eurós pályázatból szeretnénk majd megvalósítani” — tette hozzá.

Szabó Kinga Mária