Égi áldás is fűszerezi, de a megszokottnál melegebb időre számíthatunk a hosszú hétvége napjaiban — ami jó alkalom lesz nem csak a pihenésre, de a kikapcsolódásra, kirándulásra és túrázásra is.

Valószínűleg sokan indulnak a magyarországi fürdőhelyek, állatparkok és plázák felé is, de akiknek nincs kedvük a határátkelőknél várakozni, vagy inkább hazai tájakon néznének körül, azok bőven találnak látni– és felfedeznivalót Szatmár megyében. „E völgy csodálatos szép; alacsony kis hegyláncz választja el a Nagy Alföldtől; s kilátni az egész Avasra, a mely egyik legszebb része a vármegyének.” - írja dr. Borovszky Samu akadémikus a Magyarország vármegyéi és városai című monográfiájában az 1910–es évek elején. Valóban, az Avas Szatmár megye egyik legszebb, erdei sétákra, kirándulásokra leginkább csábító része és külön látványossága többek között az Avasfelsőfaluban a Túr partján 15 000 négyzetméteren elterülő Avasi Szabadtéri Múzeum — melynek kiállított „tárgyai” között megtalálható a XVII. század második feléből származó lekencei fatemplom, a XVIII. és XIX. században épült ráksai, komorzányi, mózesfalvi és avasfelsőfalui házak, a házakban pedig értékes szőttes-, népviselet-, ikon-, kerámia- és bútorgyűjtemény látható. A múzeumnak van egy élő részlege is, amelyben vízimalom, ványoló, mosózúgó és kovácsműhely működik, valamint az a fazekasműhely, amelyben a mára már egyedüli vámfalui fazekasmester, Istvánfi Géza számos fiatalt avatott be az agyagformálás rejtelmeibe.

Az egész domboldalt elfoglaló múzeum minden nap 9 – 17, szombaton 9 – 14 óra között várja az érdeklődőket — akik pedig még inkább a természetben szeretnének kikapcsolódni, túrázni, azok több útirány közül is választhatnak: Avasfelsőfalun áthaladva a Huta-hágóra, vagy a bikszádi kolostorig, amely a több évszázaddal ezelőtti remetelak helyén épült, és udvarából káprázatos kilátás nyílik az avasi medencére, de Lunaforrás felé is lehet kanyarodni, és az autóból kiszállva a Kis-Tálna patak mentén egy nagyot sétálni, a gyakorlottabb túrázók pedig Szatmár megye legmagasabb pontjának, az 1201 méteres Köves (Nagy Mike) meghódítására is vállalkozhatnak. A kényelmesebb, inkább sétálós kirándulásokat kedvelők célállomásnak választhatják Vámfaluból letérve Büdössárt is, ahol egyrészt fürödni is lehet, másrészt a Kis-Tálna mentén haladva, nagyon szép útvonalakon lehet kirándulni; vagy az ős tölgyfaerdőtől övezett Mária-völgyet, ahol az egykori 11 ásványvíz-forrásból már csak egy használható - iható, viszont lent a völgyben és fent a dombon is forró gyógyvizes medencékben lehet fürödni. Nagyot lehet sétálni a muzsdaji-tó partján, és a Túr Menti Védett Területek részét képező kányaházi-tó partján is — az EKE tanösvénye pedig a tó partvonalát követi, az erdőszélen található erdészeti út mentén. A tavat körbejárva Kányaházán érdemes megnézni a község legrégebbi házát, az 1727-ben épült, hagyományos néprajzi értékeket bemutató parasztházat – múzeumot is.

Azok számára, akik kimozdulnának ugyan a lakásból, de kevésbé természetszeretők, érdekes úticél lehet Aranyosmeggyes és a különleges-vadregényes Lónyai-várkastély, illetve a a Krisztus utáni II-IV. századból származó régészeti lelőhely hatalmas dák kemencéi. A Szatmárnémetihez legközelebb lévő és legismertebb turistalátványosság a legendáktól és szellemektől övezett, 142 méteres dombtetőn trónoló erdődi vár, amelyet csak körbesétálni lehet, a beltéri kiállítások ugyanis zárva lesznek az ünnepnapok alatt; nem így a nagykárolyi Károlyi kastély, amelynek csodálatosan felújított épülete és tárlatai szombaton és vasárnap 9 – 14 óra között várják a látogatókat — az egykori megyeközpont „megérdemel” egy hosszabb sétát is, hiszen nem szűkölködik szép és gazdag történelmi háttérrel rendelkező épületekben, elég csak a volt piarista templomot és rendházat, a volt vármegyeházát, vagy a nagy- és kiszsinagógát említeni.

 Szabó Kinga Mária