Négymillió lejes pluszköltséget jelent a szatmári művészek béremelése az önkormányzat számára, amely egyedüliként az országban két kulturális intézményt— az Északi Színházat és a Dinu Lipatti Filharmóniát — is fenntart. A „zárd be az egyiket vagy küldd haza az üstdobost” szociáldemokrata javaslat szóba sem jöhet, a város és a megye közösen keresi a megoldást.

Vitán felül, éppen ideje volt már a színészek, zenészek és a kiszolgálószemélyzet fizetésének emelése — az új kormány óriási felelőtlensége viszont, hogy mindenfajta konzultáció nélkül, kész patthelyzet elé állította az önkormányzatokat. Különösen a szatmárnémetit, amely egyedüli megyeközpontként az országban két kulturális intézményt (az Északi Színházat és a Dinu Lipatti Filharmóniát) is fenntart. „Természetes, hogy pozitív dolog a művészeti munkatársak és a kiszolgáló személyzet fizetésének 50 %–os emelése február 1–jétől és ideje is volt már ennek a kormánydöntésnek — ezzel talán valamelyest csökkenni fog a minisztérium fennhatósága alá tartozó és az önkormányzatok által működtetett színházakban dolgozók fizetése közötti különbség, amely persze ezután is megmarad majd. Szatmárnémetiben a színészek fizetése — régiségtől függően persze — 1500 – 2400 lej között mozog. Negatívum azonban, hogy a béremelés nem vonatkozik vezető vagy középvezetői funkciót betöltő színházi alkalmazottakra (például művészeti, technikai és produkciós vezetőkre) és komoly terhet ró az önkormányzatra, akikkel már egyeztettük a béremelésről. Nagyon nehéz lesz előteremteni a pénzt a színházi alkalmazottak és a filharmóniában dolgozók megnövekedett fizetésére, s az egyeztetéskor a városvezetés jelezte, hogy a megyei tanácstól kérnek majd segítséget, de ilyenre a korábbi években is volt már példa.” – magyarázza lapunk megkeresésére Stier Péter, a Harag György Társulat adminisztratív igazgatója. „Bár a törvény csak bizonyos rendezvények, események támogatására ad jogot, mivel sem a színház, sem a filharmónia intézménye nem tartozik a megyei tanács fennhatósága alá, de ki kell és természetesen ki is fogunk találni valamit közösen, hogy a megyei tanács is támogathassa a két szatmárnémeti kulturális intézmény, amelyek nem csak és kizárólag szatmárnémeti lakosainak nyújtottak és nyújtanak felejthetetlen élményeket, hanem az egész megyében lakóknak. Érezzük ennek a felelősségét s ugyanakkor a terhét is, hiszen a közigazgatásban dolgozók fizetése is növekedni fog s csak átcsoportosításokkal tudjuk majd megoldani.” – mondja Pataki Csaba tanácselnök, hozzátéve: már meg is kezdték ez ügyben a megbeszéléseket a várossal.

A helyzet valóban nem egyszerű, ugyanis ez a hirtelen jött béremelés 4 millió lejes pluszköltséget sóz a városi önkormányzat nyakába — és valaminek a rovására, hiszen csak akkor lesz meg a pénz, ha valahonnan (valamilyen fejlesztéstől, beruházástól) elveszik. „Ezek a közösséget szolgáló kulturális intézmények a büszkeségeink és természetes, hogy a bennük dolgozók megérdemlik a fizetésemelést — mindazonáltal a PSD–kormány nagyon felelőtlen, hogy ezt bármiféle előzetes konzultáció nélkül február 1–jétől bevezette, nagy terhet róva és kész tények elé állítva az önkormányzatot. Jó, vagy mondjam inkább: tisztességesebb lett volna a döntés mellé rendelni az anyagi forrást is. Volt PSD–s képviselőtársam szerint: „Ha nem tudod fizetni, zárd be az egyik intézményt, vagy küldj haza embereket belőlük, például az üstdobost, az a hangszer úgyis ritkán szólal meg a zeneművekben” - természetese ez a megoldás szóba sem jöhet! De jól példázza a szociáldemokratát hozzáállását a helyzethez. A színház és a filharmónia fenntartása eddig is évi 2,5 millió euróba került, a mostani béremelés pedig négy millió lej pluszköltséget jelent — amit a helyi költségvetésből kell előteremteni valahogy. Kolozsvárt államiak (azaz a minisztérium fennhatósága alá tartoznak) a kulturális intézmények, és Nagyváradnak, mint megyeközpontnak egy kulturális intézménye sincs, amelynek működését biztosítania kell — s azért említem Nagyváradot, mert azon az ominózus közmeghallgatáson (és azóta is) rengetegen példálóznak vele, mint ahol le lehetett vinni 0,6 %–osra az ingatlanadót!” – magyarázza Kereskényi Gábor polgármester, aki szombatra gyűlést hívott össze e témában, fenntartható költségvetési tervezetek kidolgozására. S mint mondja, beszélgetést kezdeményezett a megyei tanáccsal is: „Nem zárkóznak el, de ők sincsenek irigylésre méltó anyagi helyzetben. Az arányos teherviselés elve elvárható ebben az ügyben és megvan a kellő jó szándék is hozzá — már csak a pénzt kell(ene) elővarázsolni valahonnan.”

Szabó Kinga Mária