Ha szétnézünk akár a legszűkebb ismeretségi körünkben is, egyre több olyan fiatalt találunk, akik nem sokat adnak az anyanyelv tökéletes elsajátítására, de nagy hangsúlyt helyeznek az angol és más idegen nyelvek tanulására. Vitathatatlan, hogy az idegen nyelvek ismerete nagy kincs, de az is tény, hogy az anyanyelv nem megfelelő szinten való ismerete önlefejezés. Mit is jelent nekünk a magyar nyelv — vetődik fel a kérdés akarva-akaratlan minden korban. Létezésünk legfontosabb pillére, szilárd alap, amely emberségünk, családunk, népünk, kultúránk hordozója; mindené, ami magyarrá tesz minket.

Illyés Gyula így ír: ,,Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni."

Nagyon sok magyar elődöt lehet felsorolni, akik kitették a lelküket azért, hogy fennmaradjon a magyar nyelv. 1844-ig a közel ezeréves Magyarországon nem volt hivatalos a magyar nyelv. Balassi Bálint írt először verset magyarul, Károli Gáspár, Szatmár megye egyik legnagyobb büszkesége adta a kezünkbe a magyar nyelvű Bibliát. A reneszánsz korban is tanultak sokan idegen nyelveket, akkor is mentek külföldre tanulni, de a tudásukat itthon kamatoztatták. A magyar kultúra, a magyar lélek, a magyar hit akkor virágzott igazán, amikor hordozói a magyar nemzetért virágoztatták. Ismerhet az ember számtalan nyelvet, de gondolkodni csak az anyanyelvén tud. Kosztolányi írja: ,,Mihelyt a gondolat elszakad a nyelvtől, és nem együtt lélegzik vele, maga a gondolat is elhomályosul”. Minél mélyebbre megyünk az anyanyelv fontosságának az elemzésében, annál több kérdés merül fel. A nyelv használatán túl van-e további jelentése, jelentősége a nyelvnek? A magyar nyelv ünneplésének oka egy 1844-ben megtörtént jelentős esemény: az Országgyűlés által meghozott törvényeknek, az Országgyűlésnek, a Helytartótanácsnak, a Kancellária magyarországi kiadványainak és a felsőbb bíróságok ítéleteinek a magyar nyelven való megjelentetését elrendelő törvénynek a császár és király általi ratifikálása. Nem volt az akkor egy jó szándékú döntés, de meghozatala elkerülhetetlen volt. Akkor már volt magyar nyelvű Biblia, melynek igéit magyarul hirdették, meg volt írva a Bánk bán, a Himnusz és a Szózat, de nem sokat váratott már magára a Nemzeti dal sem. A kommunikáción túl van-e további jelentése, jelentősége a magyar nyelvnek? Igen. Ha még többen beszéljük, lesz még több magyar iskolánk, lesz kisebbségi törvény, és nem veheti el tőlünk senki azt, ami magzatkorunk óta a miénk.

 Elek György