A nyolcadik osztályos diákoknak csupán a harmada érzi úgy, hogy felkészült az országos képességfelmérő vizsgákra, amelyeken nemsokára élesben is bizonyítania kell, a gimnazisták és a középiskolások 31 százaléka pedig lemaradt az iskolai tananyaggal, ugyanakkor a tanulók 60 százaléka legalább egy tantárgyból magánórákra jár. A legtöbb romániai diák kimerült és túlterhelt, ugyanakkor úgy érzi, több segítségre lenne szüksége a tanárai részéről az iskolában. A városon élő gyerekek jelentősen magasabb hányada érzi magát szomorúnak, fáradtnak és magányosnak, ezek az érzések pedig az országos vizsgák előtt állókra még inkább jellemzők. 
Ilyen képet fest a romániai iskolai helyzet a pandémia után, két megszorításokkal, online oktatással, egészségügyi krízissel teli évet követően — közölte a Mentsétek meg a gyermekeket (Salvaţi Copiii) szervezet, a következtetéseket pedig egy általa készített, friss felmérés alapján vonta le.

„Nagyon fáradtak vagyunk, és a sok házi feladat még jobban megterhel bennünket. Az online oktatás során szinte semmit nem értettem, a vizsgák nehezek, az osztályzatok pedig egyre rosszabbak. Lemaradtam a tananyaggal, és semmi sem olyan már, mint korábban. Azelőtt mindent tudtam, és csak tízeseket kaptam, de hetedik osztálytól elkezdtem nagyon lemaradni. Úgy érzem, már nem értek semmit, és nem is tudom megtanulni, amit kell. Nagyon hamar elveszítem az összpontosítást, az órákon pedig fáradt vagyok. Túlzsúfolt a programunk, reggel 8-kor kezdünk, és 7 óránk van naponta. Miután hazamegyünk, a legtöbbünknek még következik két magánóra és tanulás” — mesélte egy diák a szervezetnek.
A felmérésből, melyre 1821 tanuló válaszolt február folyamán, kiderült, hogy diákok majdnem fele (47 százalék) nehezebbnek érzi a házi feladatokat, mint az előző években. Az iskolások 12 százaléka szerint sokkal nehezebbek a feladatok. A nyolcadikosok körében 53 százalék birkózik meg nehezebben az otthonra kapott feladatokkal. A középiskolások 40 százaléka azonban nem érzi, hogy nehezebbek lennének a házi feladatok annál, amit a korábbi években tapasztalt, sőt, 16 százalék szerint könnyebbek lettek, vagy egyáltalán nem szoktak kapni házi feladatot.
Az iskolások 50 százaléka állította azt, hogy gond nélkül tudott haladni a tananyaggal, 31 százalékuk viszont bevallotta, hogy lemaradt. A fiúk közül többen nyilatkozták azt, hogy nem tudták tartani a lépést, a gimnazisták pedig magabiztosabbak a tudásukban, mint a líceumi tanulók.

A diákok 51 százaléka gondolja úgy, hogy ebben a tanévben több segítségre volt szüksége az osztályfőnökök részéről, 13 százaléknak a magánórák során, 9 százaléknak pedig a család — szülők, testvérek — részéről. A nyolcadikosok jelentősen nagyobb arányban mondták azt, hogy szükségét érezték a délutáni, plusz óráknak, mint a többi évfolyamon tanuló társaik. A nyolcadikosok fele úgy érzi, közepesen sikerült felkészülnie az országos felmérésekre, egyharmaduk úgy érzi, eleget tanult, tízből ketten azonban teljesen felkészületlennek érzik magukat.
A tanulók zöme, mintegy 70 százaléka az iskolai tanórákat követően még legalább 1–3 órát szán a házi feladatok megoldására és a tanulásra. A nyolcadikosok és a lányok több időt töltenek a tanulással a felmérésben adott válaszok alapján, esetükben az átlagértékek meghaladják a 3 órát.

Az iskolások 60 százaléka vallotta be, hogy legalább egy tantárgyból különórára jár; azok körében, akik rendszeresen részt vesznek magánórákon, heti 2,6 óra az ezzel eltöltött idő átlaga — a nyolcadikosok esetében ez megemelkedik 3,5 órára.
A tanárokkal való érzelmi kommunikációt tekintve a tanulók közel fele (47 százalék) azt állítja, hogy nem mesélt az oktatóinak arról, hogyan érzi magát, 14 százalék pedig azt mondta, szeretné, ha ez megtörténne. Négy diákból csak egy beszélt érzelmi nehézségekről a tanáraival, ők elégedettek az eredménnyel. A lányok közül sokkal többen mondták azt, hogy szívesen beszélnének az érzéseikről az oktatóikkal (16 százalék a lányok esetében és 11 százalék a fiúk körében), de ez eddig nem történt meg.

Fáradtság, düh és szomorúság

A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet a felmérésében arra is kíváncsi volt, hogyan érzik magukat ebben a tanévben az iskolások. Több pozitív és negatív érzelmet is felsoroltak, melyeket egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett értékelniük a diákoknak attól függően, hogyan érzik magukat.
A legmagasabb, 7,7-es értéket a fáradtság kapott, a legtöbb fiatal ugyanis kimerültnek érzi magát, de sokan érzik magukat stresszesnek (6,6) is. A fiúk érzelmi világa inkább a pozitív irányba, a lányoké inkább a negatív felé mutat — állapították meg. A lányok nagyobb mértékben érzik magukat stresszesnek, dühösnek, ijedtnek, míg a fiúk inkább vidámak, nyugodtak és magabiztosak. A városon élő diákok nagyobb számban szomorúak, fáradtak és magányosak. Sokan érzik úgy, hogy támogatásra, bátorításra lenne szükségük.

Bumbuluţ Krisztina