Belföld

Kimeríthetetlen energia, amelynek forrása az erdélyi magyar kultúra

2025.01.24 - 20:59
Tizenharmadik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat — idén Egyed Emese, Fülöp Zoltán „Füles” és Siklódy Ferenc vehette át.

Pénteken délután a kolozsvári Bánffy Miklós Operastúdióban tizenharmadik alkalommal adta át az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez kiemelt módon járulnak hozzá.

Irodalom kategóriában Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész; előadóművészet kategóriában Fülöp Zoltán „Füles” színművész;  képzőművészet kategóriában Siklódy Ferenc grafikus részesült elismerésben.

hirek/2025/januar/kulturdij/b.jpg

„Az erdélyi magyar kultúra is egyfajta örök és önmagát mindegyre újratermelő, életet betöltő közeg, amely a maga megújulása mellett is állandó, teljes értékű valóság. A magyar kultúra napja önazonosságunk, közösségi értékrendünk kiemelését, felmutatását célzó egyik legjelentősebb ünnepnapunk ugyan, ám a magyar kultúra állandósága és energiája szempontjából ez is csak egy nap. A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze, s ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög – betölt mindent körülöttünk, és betölt mindent bennünk is.

A kultúra dinamikája és energiája azonban nem önmagától való. Zsongása, forrása, élete, teremtő ereje, terjedése, sziporkázása, hömpölygése nem tényszerű adottság, hanem a kultúra alkotói, alkotásai teszik azzá. Az alkotó teszi zsongóvá, hömpölygővé; az alkotó energiája és dinamikája adja a kultúra energiáját és dinamikáját. E napon az alkotók felé fordul figyelmünk, hiszen mi, a kultúra fogyasztói, szubjektív értékelésünk, ízlésünk és hangulatunk révén viszonyulunk az alkotásokhoz. Amit látunk, olvasunk vagy hallunk, az viszont az alkotó ugyancsak szubjektív, de mindig önmagát adó világának megnyilvánulása. Így válik valóban zsongóvá, forrongóvá mindaz, amit mindannyian kultúrának nevezünk.” — fogalmazott Brendus Réka, a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, aki Lövétei Lázár László József Attila-díjas költővel mondott köszöntőt a díjátadón.

hirek/2025/januar/kulturdij/c.jpg

Egyed Emese egyetemi tanár, költő, író, irodalomtörténész Kolozsváron született 1957-ben. Szülővárosában érettségizett majd 1976–1980 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem francia–magyar szakos hallgatója lett. 1988–90 között az Utunk/Helikon korrektora, rovatvezető szerkesztője. 1990-től a BBTE oktatója; 1991-től adjunktus, 1997-től docens, 2002-től egyetemi tanár, 2004-től doktorátusvezető. 1998 és 2007 között a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője. Számos önálló kötet szerzője és irodalmi díj tulajdonosa.
hirek/2025/januar/kulturdij/d.jpg

Fülöp Zoltán „Füles” Jászai Mari-díjas színművész 1954-ben született Marosvásárhelyen. 1977-ben diplomázott, és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja lett. 1999-ben követte Parászka Miklós rendezőt Csíkszeredába, azóta a Csíki Játékszínben a társulat meghatározó vezető színésze, 1999 óta több mint két tucat (zömmel fő-) szerepet játszott. Több jelentős szakmai elismerés, díj tulajdonosa.
hirek/2025/januar/kulturdij/e.jpg

Siklódy Ferenc grafikus 1968-ban született Gyergyószárhegyen, tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumban és a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végezte. A klasszikus sokszorosító grafikai technikák sokoldalú művelője. Erdély-szerte rendszeresen szerepel, de európai országok sora után már szinte valamennyi földrészen bemutathatta alkotásait. Csíkszeredában él és alkot, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanára.

A díjátadó ünnepséget a Kolozsvári Magyar Opera Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből válogatott kamarazene hangversenye zárta.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!