A kereskedelmi kamara nem ért egyet a szatmárnémeti működési engedélyek kiadásának feltételeivel jelen körülmények között, a kisiparos-kamara pedig a konzultációt hiányolja ez ügyben.

Tizenöt évvel ezelőtti viszonyokat idéz az ettől az évtől a megyeszékhelyen működő cégek számára előírt engedélyeztetési procedúra, nyilatkozta Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi- Ipar- és Agrárkamara (CCIASM) vezérigazgatója, a kisiparosok kamarája pedig elfogadja az új szabályozást, de nem örül annak, hogy a tanácsosok senkivel sem konzultáltak a döntés meghozatal előtt. A január hetedikén meghozott, már ettől az évtől érvényes városi tanácsi döntésnek megfelelően a közegészségügyi és az élelmiszer-biztonsági hatóságtól, a tűzoltóktól, a környezetvédelmi ügynökségtől és a munkaügyi felügyelőségtől kell működési engedélyre szert tegyenek a cégek, csak ezek birtokában kaphatnak nyitva tartásra feljogosító működési engedélyt a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivataltól. Ezek mellett a cégérért fizetendő hirdetési illetéket (négyzetméterenként kb. 20 lej) is ki kell fizetniük a Romana-téri szatmárnémeti adóhivatalban.

Lazítani kellene

Tizenöt évvel ezelőtt ugyanúgy, ahogy ettől az évtől, több hatósági engedélyre is szükségük volt a Szatmárnémetiben tevékenykedő cégeknek ahhoz, hogy megkapják a városházán is a működési engedélyt, emlékeztetett Culic, ám akkor a CCIASM székhelyén, egyetlen helyen volt elérhető az összes szóban forgó intézmény képviselője, nem a cégvezetőknek kellett öt különböző hatóság irodáiban kilincselniük.

„Szerintem a szigorítás bevezetésével egyéb céljuk nem volt a tanácsosoknak, minthogy azzal takarózhassanak, ha baj van, hogy hatósági véleményezés nyomán adták ki a működési engedélyt, így nem őket terheli a felelősség — jelentette ki Culic. — Ha csak papírokhoz, és nem valós helyszíni ellenőrzésekhez kötik a működési engedély kiadását, azzal nem csináltak semmit! Ez nem egyéb, mint a bürokráciának az újjászületése akkor, amikor mindenütt mindenki azt harsogja, hogy a cégek és a lakosság érdekében a minimálisra kell visszaszorítani az aktatologatást.”

Elfelejtett cégvezetők

A kamara álláspontját tolmácsoló Márkos Tibor, a Szatmár Megyei Kisiparosok Kamarájának alelnöke ezzel kapcsolatban azon a véleményen van, hogy a dolog egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a vállalkozók mindennapi életét befolyásoló döntést úgy hozták meg a tanácsosok, hogy ezt megelőzően nem konzultáltak egyik cégképviseleti szervvel sem. „Ezúton kérjük a tanácsosokat — fogalmazott Márkos —, hogy amikor ilyen jellegű döntésre készülnek, legyenek szívesek értesítőt küldeni valamelyik cégképviseleti szervnek, hogy ne a sajtóból, utólag értesüljünk arról, hogy ettől az évtől már más játékszabályok érvényesek. Rosszallásunk ellenére egyetértünk a meghozott döntés szükségességével, azzal, hogy a közbiztonságot érintő előírások betartásához kötött a cégek működtetése Szatmárnémetiben, és azon az állásponton vagyunk, hogy ezeket az előírásokat maradéktalanul be is kell tartani.”

Princz Csaba