Az orvosi és katasztrófaelhárítói felszerelésekkel lennének bajok már akkor is, ha egy kevésbé súlyos tömegbaleset történik Szatmár megyében, derült ki a szombati gyakorlat nyomán.

A szervezők és koordinátorok kielemezték a szombaton Tasnádon megtartott üzemi baleset szimulációján szerzett információkat, a terepen tapasztaltakból levont következtetésekről Fülöp Szabolcs, a Multisalva Egyesület vezetője, a szombati akció irányítója beszélt a Friss Újságnak. Fontos leszögezni, hogy a valóságban ilyen irányítás mellett soha nem fog elhárítás folyni, mert az éles helyzeteket mindig a sürgősségi helyzetek felügyelősége koordinálja. Szombaton a helyszínen az akciót kezdeményező németországi egyesület aligazgatója elmondta, hogy akkor merült fel egy civilek bevetésével szervezett katasztrófa-szimuláció, amikor kigyulladt a tasnádi bútorgyár. Fülöp ehhez még hozzátette, hogy egy pár évvel ezelőtti óriási hóvihar is indokolttá tette az állami hatóságok mellett a civilek és főleg a Multisalva beavatkozását.

Salvamont hívószám

A szombati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon fontos az, ha a kár által érintett település polgármestere rendelkezik a megfelelő információkkal arról, hogy az 112 hívása mellett milyen civil vagy önkéntes egységeket tud bevonni a mentésbe. Szatmár megyében is él a 0SALVAMONT (0725–826668) sürgősségi hívószám, ezt nem csak hegyvidéken történt baleset esetén lehet és érdemes hívniuk a polgármestereknek, szakszolgálatoknak, hanem bármilyen sürgősségi helyzetben. Fontos, hogy ne csak az állami hatóságok értesüljenek első kézből a felmerült problémáról, sokat segít a civileknek is, ha közvetlen forrásból tudják meg, hogy mi a baj.

Felszerelés kell

Felszerelés szempontjából a lázári tűzoltók csapata járt az élen szombaton, Fülöp szerint ilyen jól képzett, összeszokott és felkészült csapatra a megye több pontján is szükség lenne, hiszen a megye másik végéből érkező lázáriakra például Tasnád vagy Hadad térségében nem igazán lehet rövid időn belül számítani. „Ha a lázáriak nincsenek, a gyakorlat kudarcba fullad, mert bemenni sem tudtunk volna a forgatókönyv szerinti robbanás után a „lángoló”, „füstölgő” épületbe, nemhogy onnan bárkit is kimenteni. Jól dolgoztak a tasnádi csendőrök és a városi rendőrök is, megfelelő volt velük a kommunikáció, szabálykövetőek, megbízhatóak, rájuk éles helyzetben is számíthatnak Tasnádon és környékén. Az egészségügyből érkező mentőcsapatok tagjai is értették a dolgukat, gyorsan dolgoztak és profin, de sajnos az ő esetükben volt a leginkább megfigyelhető a felszerelés hiánya, például kölcsönbe kapott oxigénpalackkal dolgoztak és három sérültnél véget ért a mentőautóik kapacitása. Ezen a téren a szatmárnémeti sürgősségi kórház orvosai segítettek be, de az ő esetükben is érvényes az, ami a lázáriakéban: ha messze vannak, túl nagy a reakcióidejük. Az érkávási önkéntes tűzoltók is minden tőlük telhetőt megtettek, de felszerelés híján tőlük sem lehetne éles helyzetben túl hatékony munkát elvárni” — fejtette ki.

Kis bajból is lehet nagy

Egy szó mint száz, Fülöp szerint nincs is szükség egy közel húsz fő sérülését okozó gyárrobbanáshoz, mint amit szombaton szimuláltak Tasnádon, elég, ha felborul egy busz, máris kevés lesz a rendelkezésre álló erőforrás. Hangsúlyozom — tette hozzá Fülöp —, nem az emberi tudással, ambícióval és hozzáállással van a baj, hanem az orvosi és katasztrófaelhárítási felszereltség hiányosságaival.

Princz Csaba