November 8-án tudományos tanácskozást tartanak Szatmárnémetiben a svábok telepítéséről, 9-én pedig kiállítás nyílik ugyanebben a témában.

Csütörtökön 9 órától, a Szatmár Megyei Múzeum dísztermében (Vasile Lucaciu sugárút 21. szám) tudományos tanácskozás kezdődik olyan múzeumok részvételével, amelyek a dunai svábok telepítésével kapcsolatos tárgyi emlékeket őriznek — tudtuk meg Paula Viragtól, a Szatmár Megyei Múzeum muzeológusától. Ez a rendezvény része a szatmári svábok telepítése 300. évfordulójának kapcsán egész évben zajló eseménysorozatnak. A találkozón részt vesznek az ulmi Dunai Svábok Múzeuma (Németország) küldöttei mellett Romániából az aradi, a temesvári, a resicai és a szatmárnémeti, Szerbiából az újvidéki, Magyarországról pedig a pécsi múzeum munkatársai. A résztvevők többek között megvitatják, hogy milyen okok vezettek oda, hogy a dunai svábok rákényszerüljenek otthonaik elhagyására, vállalva a nehéz utazást a Felső-Duna vidékétől Magyarországig, Szerbiáig és Ukrajnáig.

Kiállítás

Pénteken a Vécsey-házban nyílik kiállítás „A dunai svábok telepítése a XVIII. században” címmel. Ez alkalommal mutatják be a „300 év a dunai svábok telepítésétől” című kötetet is. A kiállítás anyagának egy része Németországból, az ulmi Dunai Svábok Múzeumából érkezik, ott nagyon sok turista megnézte, s a nagy érdeklődés miatt egy hónappal meghosszabbították a kiállítás nyitva tartását. Paula Virag elmondta, hogy a kiállítás megpróbál arra a kérdésre is választ adni, hogy mi volt az oka annak, hogy a dunai svábok ennyire tömegesen hagyták el otthonaikat. Bemutatásra kerül, hogy milyen szokásokat és hagyományokat hoztak magukkal, és mi az, amit itt honosítottak meg, hogyan őrizték meg vallásukat és nyelvüket. A Szatmár Megyei Múzeum tulajdonában kegyképek és egy kézzel rajzolt térkép is van, amiből kiderül, hogy milyen lakatlan volt ez a vidék háromszáz évvel ezelőtt.

Elek György