Főleg a téli időszakban jelentenek problémát a gazdátlan kutyák, mert ilyenkor falkába verődve járják az utcákat, erdőszéleket, csapatban sokkal bátrabbak, és veszélyesebbek is, mint magányosan. Lakott településen kívül biztos éhesebbek is lennének, mint a melegebb évszakokban, de házak között ilyen problémájuk nincs, hiszen találnak maguknak eledelt a szemetesek környékén, vagy  vannak akik etetik őket a kapualjban, vagy épp a tömbház tövében.

Mondják meg Önök!

A kóbor kutya probléma egy összetett, sokrétű probléma, amelyben több szereplő is vétkes lehet, következzék itt egy eszmefuttatás, egy összefoglaló arról, hogy én hogy látom ezt az ügyet, aztán a végén mindenki eldöntheti, hogy szerinte ki, vagy mi az oka, hogy évtizedek óta vannak kutyák az utcákon.

Vannak egyrészt ugyebár a kutyás gazdik, akik nem ivartalanítják az állatot, mert a gyerek szeret a kiskutyákkal játszani, meg mert elterjedt az a tévhit, hogy a nőstény kutya beteg lesz, ha nem fialhat. A kant senki nem ivartalanítja, merthogy az ugyebár nem lehet vemhes, ivartalanítson tehát az akinek nőstény kutyája van. Nem sterilizálja a nőstény kutyáját sem a gazdi, mert „az állat folyamatosan be van zárva”, nem fér hozzá a kan kutya, miközben tudjuk jól: amikor egy szuka a tüzel, a kan kutya nem ismer sem Istent, sem embert, sem kerítést.

Faluról városra, városról falura

Létrejön a „nem kívánt terhesség”, két hónap múlva megszületnek a kiskutyák. Na, de mi legyen velük, mert „több kutya nem kell!”
Ha városon történik ilyen dolog, akkor az alom kikerül falura, mert „ott sok a kertes ház, ott mindig kell a kutya”.
Ha falun történt meg a dolog, akkor az alom bekerül városba, mert falun mindenki tudja, hogy hiába a sok kertes ház, már mindenkinek annyi kutyája van amennyit csak akart, plusz egy. Bekerülnek a kiskutyák a városba, mert „ott majd a Freelife (vagy az adott település állatvédő egyesülete) összeszedi őket, és minden rendben lesz”.
Ezek után mind a városi, mind a falusi gazdi hazamegy, mint aki jól végezte dolgát.

Pedig van ugyebár a folyamatosnak mondott kormányprogram, amely ingyenes sterilizálást biztosít kutya és macska esetében egyaránt. Saját pénzén senki sem sterilizál, mert „nem ér annyit az a hülye kutya”.
Állatorvosok mondták, hogy ez az ingyenes ivartalanítási program egy amolyan „jár, de nem jut” program, mert létezik ugyan, csak a sterilizálás árát nem folyósítják az orvosoknak. Vagy ha igen, akkor meg akkora a bürokrácia körülötte, mintha a szaktárca azt gondolná, hogy az orvos nem is ivartalanít semmilyen jószágot, csak lenyúlja a pénzt, abból lesz majd nyugdíja.
Az orvos sterilizálná is, meg oltaná is a jószágot, de az állami állatvédő rendőrség csak akkor engedné, ha az állatba csip is kerül, amit lehet, hogy a gazdi nem szeretne, így borul az egész rendszer. Ha nincs csip, nincs oltás, nincs sterilizálás. Ha nincs csip, hogyan azonosítja be a sterilizált állatot az állatorvos, hogyan számol el az állam felé? Annyi, hogy „szürke – barna tarka, egyfarkú, kétfülű kutya járt a rendelőben” a bürokráciának nem elég.

Egyesület jöhet, de kft nem

Az ingyenes sterilizálási kormányprogram mellett van egy olyan törvény is, amely nem teszi lehetővé a polgármesteri hivatalok számára, hogy cégeket bízzanak meg a kóbor kutya helyzet kezelésével, ezt egyesületre, alapítványra kell bízni. Az alapítvány, egyesület pedig nem altatja el a befogott kutyát, ha két hónapig nem jön érte senki és új gazdira sem lel, hanem tartja. Mert állatbarátok. Vagy sterilizálják, ha épp megkapják ennek az árát az államtól, majd visszaengedik az utcára. Mert állatbarátok. És mert ivartalanítva az eb már nem képes szaporodni és jámbor is.
Az egyesületek kutyatelepein már nincs hely az ebeknek, az egyesület már nem győzi takarítani, etetni őket, de nem folyamodik a kegyes halálhoz, mert a „brutalitáshoz visszatérni nem megoldás”.

Epilógus

• Ha megharap az utcán egy kutya, nincs gazdája. Amelyik miatt sintért hívnak, annak egyből lesz gazdája.
• Csip, ivartalanítás és oltás hiányában kirótt büntetéseket pont azok nem fizetik be és nincs akin behajtani se, akik ok nélkül 4 – 5 kutyát is tartanak. Kerítésük sincs az udvaruk körül és a büntetés után sem rendezik a kutyákat.
• Legyen bevezetve ebadó, mint régen? Pont azok nem fizetnék be, akiknek kerítés sincs az udvaruk körül.
• A kutyákat sokszor a gazdáiktól megvédő állatvédő rendőrség helyett inkább egy embereket a kóbor kutyáktól megvédő rendőrség kellene?
• Egy határozottabb és a mentesítésre jobban összpontosító kutyatörvény kellene?
• A kutyának jó az utcán élnie, jó a kutyatelepen?
• Kutyát tudatosan tartó, az állatra pénzt fordító, az ebet csipező, sterilizáló, rendszeresen oltó kutyatulajdonosok kellenének? 

Princz Csaba