A „gyakorlottabb” szavazóknak talán feltűnt, hogy az eddigi helyhatósági választásokhoz képest nem négy, hanem csak három szavazólapot (polgármester, helyi tanácsosi lista és megyei tanácsosi lista) kaptak a fülkébe lépéskor, ugyanis 2016-tól a megyei tanácselnököt nem név szerinti szavazással választja meg a lakosság, hanem a megyei tanácsosok közül választják ki, egy belső választás keretében.

A megyei tanácsosi listák első helyén egyébként (szinte valamennyi esetben) az illető párt megyei tanácselnök-jelöltjének a neve szerepelt, aki egyben a politikai alakulat megyei szervezetének elnöke is. S ha közvetlenül nem is, de közvetetten mégiscsak az állampolgárok döntenek személyéről, hiszen minél többen voksoltak egy-egy párt megyei tanácsosi listájára, annál nagyobb az esélye, hogy a pártnak több megyei tanácsosa legyen, akik értelemszerűen saját listavezetőjüket támogatják a majdani tanácselnök-választáson. A törvényben előírtak szerint egyébként a megyei tanácsot (akárcsak a helyit) a szavazást követő legtöbb húsz napon belül meg kell alakítani, és egy füst alatt, már az alakuló ülésen meg lehet választani a tanácselnököket, alelnököket (illetve az alpolgármestereket) is.

Bár a Megyei Választási Bizottság lapzártánkig még nem végzett valamennyi szavazóház adatainak feldolgozásával, az már biztos, hogy a Szatmár Megyei Tanácsban a jelenlegi 12 helyett 13 tagja lesz az RMDSZ-nek, 9 a PSD-nek, a fennmaradó 11 helyen pedig a PNL és az ALDE osztozik majd 7–4 arányban.