„Reggel 7 órai találkozóval, (a szokásos Penny parkolóban) sok ismerős és most megismert mosolygós arccal elgurultunk Szaploncára, a pisztrángosig (Complex Păstrăvul Săpânța), ott hagytuk az autókat, majd megkezdtük 22,5 km-es túránkat.
Lendülettel, jókedvvel, még az utolsó energiát adó falatkákat elmajszolva elindult a 30 fős csapat. Hosszú, kényelmes erdőszéli és patak menti út vezetett az első látványosságig, ami a Sipot vízesés volt. Megcsodáltunk, lefényképeztük, megsimogattuk majd mentünk tovább. Csodálatos volt látni a megpihent természet ébredezését, kárpáti sáfrány, hóvirág, tőzike jobbról és balról (csak győzzed fényképezni és ne maradj le a csoporttól).
A “főutat” elhagyva dombos legelőn keresztül haladtunk Szaplonca-kő irányába, ahol a 669 m szintkülönbség legjavát legyúrva, megelégedett (uh, ez jó volt) fáradság érzésével megpihentünk a kő tetején, szemünket is pihentetve a gyönyörű kilátáson. Ettünk, ittunk, megörökítettük a látványt és folyattuk a túránk második felét. Dombok, legelők között vezetett a visszaút, ahol a tavaszi virágok és az elő-elő bukkanó napfény kedveskedett egy-egy mosollyal. Emellett volt még patakon keresztül gyaloglás, nagyon hangulatos erdős rész, és a legvégén ásványvízforrás, ami frissítően hatott a már jólesően elfáradt túrázókra.
Visszaértünk az autókhoz, és mostanra már az érkezéskor ismeretlen mosolygós arcok is ismerőssé alakultak. A kedves, vidám csapat tagjai elbúcsúztak egymástól és remélhetően mindenki hazavitt egy szelet napfényt és kellő töltődést a hétköznapokhoz.
UI: Hogy mi a szuper ezekben a túrákban? A gyönyörű természet mellett, lehet beszélgetni, ismerkedni, vagy csak kikapcsolni a gondolatokat a mindennapi zajoktól, együtt lélegezni a természettel egy röpke időre. Mindenki megtudja találni, ami számára a legmegfelelőbb, ha nyitott rá.
A túrát vezette: Kassay Géza
Lejegyezte: Kassay Costan Bernadett
Fényképezte: Kassay Costan Bernadett, Ferencz Ildiko és Szejke Balázs