Két kulcsfontosságú kérdés foglalkoztatja a jégkorong–szeretőket az olimpiai torna szerdai rajtja előtt: az oroszok kihasználják–e a hazai pálya előnyét, illetve a címvédő kanadaiaknak sikerül–e a kontinensükön kívül is aranyérmet szerezniük?

Szerdán kezdődik a szocsi téli olimpia egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye, a férfi jégkorongtorna, amelyen a házigazda orosz csapat a fő kihívója a címvédő kanadai együttesnek, ugyanakkor a svédek, az amerikaiak, a csehek és a finnek is beleszólhatnak az érmekért folyó küzdelembe.

Az egyik nagy kérdés, hogy a juharleveleseknek sikerül–e dobogóra állni Észak–Amerikán kívül rendezett olimpián: 1998 óta, amióta az NHL-es szupersztárok játszhatnak olimpián, más kontinensen rendezett ötkarikás játékokon nem állhattak dobogóra. 2002-ben Salt Lake Cityben és 2010-ben Vancouver aranyérmesek lettek, a döntőben mindkétszer az Amerikai Egyesült Államokat legyőzve.

A házigazda oroszok a négy „NHL-es” játékokon csak két érmet tudnak felmutatni: 1998-ban egy ezüstöt, 2002-ben pedig egy bronzot, azaz az utolsó két olimpián lemaradtak a dobogóról.

A kanadaiak hadrendbe állítják a négy évvel ezelőtti aranygólt szerzett Sidney Crosbyt, aki jelenleg vezeti az NHL pontlistáját, de tulajdonképpen nincs „lyukas poszt” a keretben. Az oroszoknál nemcsak az NHL-esek, hanem otthon játszók (KHL) is pályára lépnek, az ő előnyük, hogy ugyanolyan méretű jégen szerepelnek idény közben is, mint az olimpián (az európai pályák 6 méterrel szélesebbek az NHL-es szabványnál, és a harmadok méretarányai is mások). Az oroszok az NHL-es Alekszandr Ovecskint, valamint Jevgenyij Malkint, illetve az előző idényben az NHL-t a KHL-es Szentpétervár kedvéért és pénzéért elhagyó, évi 10,3 millió dollárt kereső Ilja Kovalcsukot és Pavel Dacjukot állítják csatasorba. A bérek alapján egyébként a kanadaiak a rekorderek, a keret közel 151 millió dolláros összkeresettel bír, az amerikaiaké 119, az oroszoké 107, a svédeké 99, a cseheké 60 millió dollárral.

Az amerikaiak is remek csapatot alkotnak, és náluk is hemzsegnek a sztárok, például a kétszeres Stanley Kupa-győztes Patrick Kane, vagy a kapus Jonathan Quick, ám legtöbbjüknek semmilyen tapasztalata nincs európai jégen.

A svédek és a csehek már nyertek „NHL-es olimpiát”, előbbiek 2006-ban Torinóban, utóbbiak pedig az elsőt, 1998-ban, Naganóban.

A finneknél pályára lép hatodik olimpiáján is Teemu Selänne, aki nyáron lesz 44 éves, így ő a legidősebb a tornán, megelőzve két cseh veteránt, a 42 éves Petr Nedvedet és Jaromir Jagrt (utóbbi szombaton lesz 42 éves).

Érdekesség, hogy a finnek az utóbbi négy olimpián háromszor érmesek voltak, és ezzel ők vezetik ezt a rangsort (2006: ezüstérem, 1998, 2010: bronzérem).

Az ötkarikás örökranglistán ugyanakkor Kanada áll az élen (8 arany–, 4 ezüst–, 2 bronzérem), a szovjeteknek 7 aranyuk volt, a jogutód FÁk-nak 1, így elvileg a következő jogutód oroszoknak a „hozomány” alapján 8 aranyuk van, 2 ezüst és 2 bronz mellett. Az Egyesült Államok és Svédország 2–2 arannyal büszkélkedhet, s a cseheknek és a briteknek van még ötkarikás elsőségük férfi jégkorongban.

A tornán 12 csapat szerepel három négyes csoportban világranglistás helyezések alapján elosztva. A három forduló után kialakul egy összesített sorrend és ez alapján a legjobb négy a negyeddöntőbe jut. Továbbá az 5. a 12.-kel, a 6. a 11.-kel, a 7. és a 10.-kel a 8. pedig a 9.-kel találkozik a negyeddöntőbe jutásért. Ezután jön az elődöntő, a bronzmérkőzés és a finálé.

Csoportbeosztás

A csoport: Oroszország, Szlovénia, Szlovákia, Amerikai Egyesült Államok.

B csoport: Ausztria, Kanada, Finnország, Norvégia.

C csoport: Csehország, Lettország, Svájc, Svédország.