Március 30-án, vasárnap hajnalban ismét át kell állítani az órákat, megkezdődik a nyári időszámítás — és ez a procedúra vár ránk továbbra is, hiszen az Európai Bizottság visszavonta a félévenkénti óraátállítás megszüntetésére vonatkozó 2018-as javaslatát, miután a tagállamok között nem született megegyezés az állandó időszámítás bevezetéséről.

80 vonatjárat érintett

A belföldi vasúti személyforgalom 80 vonatjáratát fogja érinteni a vasárnap hajnali óraátállítás - tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR). 
Az óraátállítás nem fogja jelentősen befolyásolni a vonatok menetrendjét, azonban a téli időszámítás szerint 3 órakor forgalomban levő szerelvények értelemszerűen késni fognak, mivel a 3 órából 4 óra lesz. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka a vonatok a menetrend szerinti időpontban hagyják el az indulási állomást a téli időszámítás szerinti 3 óráig, amelyből 4 óra lesz. A 4 óra után induló vonatok a rendes menetrend szerint közlekednek.
A CFR közlése szerint összesen 80 személyszállító vonatot érint a vasárnap hajnali óraátállítás, ezek közül ötöt törölnek.

A vasúttársaság személyszállító részlege, a CFR Călători korábbi tájékoztatása szerint az óraátállításkor nyílt pályán haladó szerelvények a legközelebbi állomáson fognak várakozni, hogy indulásuk a megváltozott időszámításhoz igazodjon. Ha óraátállításkor közelednek a végállomáshoz, akkor folytatják útjukat. Ha az óraátállítást követő első órában több vonat indulásának időpontja egybeesik, a magasabb rangú szerelvények élveznek előnyt. Tekintettel arra, hogy a szomszédos országok is március 30-án térnek át a nyári időszámításra, az ezekkel közös határon át is menetrend szerint közlekednek a vonatok.

… és a szervezet biológiai órája

A nyári időszámításra való átállással 60 percet veszítünk az alvásra szánt időből, ami talán nem tűnik soknak, viszont rengetegen reagálnak érzékenyen az átállásra — szervezetünk ugyanis cirkadián ritmus  (napi biológiai óra) szerint működik. Ezt a belső biológiai óránkat a fény és a sötétség szabályozza, és a cirkadián ritmus nem csak az alvást és az ébrenlétet befolyásolja, hanem a hormonok felszabadulását, a testhőmérsékletet és az emésztést is. Az óraátállítás pedig felborítja ezt az egyensúlyt, és a szervezet szó szerint napokra vagy hetekre „megzavarodik”, aminek eredménye rossz alvás,  fáradtság, ingerlékenység és a koncentráció csökkenése, különösen reggelente.

Több baleset és alacsonyabb teljesítmény, és sajnos több szívroham is

A csökkent éberség és a lelassult reakciók a biztonságot is negatívan befolyásolják. A statisztikák azt mutatják, hogy több közlekedési baleset és munkahelyi sérülés történik az óraátállítást követő hétfőkön: a szervezet nehezen alkalmazkodik az új rendszerhez, és nincs felkészülve a megterhelő feladatokra. Ugyanez vonatkozik a szellemi teljesítményre is – a változások a memória romlásában, a koncentrációra való képtelenségben és a csökkent teljesítőképességben nyilvánulnak meg.

Az sem véletlen, hogy az óraátállítás után megnő a szívroham vagy az agyiér-katasztrófa miatt kórházba kerülők száma, s különösen érvényes ez a már meglévő betegségekkelküzdők esetében: a szervezet stresszel reagál saját belső órájának „megzavarítására”, ami megterheli a szív- és érrendszert, az alváshiány és a hormonszintek változása pedig hozzájárulhat a vérnyomás emelkedéséhez és a pulzus gyorsulásához, ami növeli a szív terhelését.

Szabó Kinga Mária