Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban fedi a természetes világosság idejét. Bár minden jel arra mutatott, hogy ez lesz az utolsó óraátállítás, a koronavírus-járvány ebbe is beleszólt, egyelőre nem született egységes európai uniós döntés az óraátállítás megszüntetéséről. A helyi vasúttársaság menetrendjében nem lesz változás az időátállítás miatt. A CFR vonatai vasárnap hajnai 3 óráig a jelenlegi menetrend szerint fognak közlekedni, amikor is 4-re váltjuk át az órát. Ezt követően menetrend szerint indulnak a vonatok, betartva a nyári időszámítást. Az úton levő vonatok pedig módosított időben érkeznek majd meg.

Megviseli a szervezetet az óraátállítás

elkezdődik a nyári időszámítás. De milyen hatást gyakorol ez az emberi szervezetre, illetve pszichés állapotunkra? Bárdos György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa szerint az óraátállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni. A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraátállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot — magyarázza Bárdos György biológus professzor, a viselkedéslélektan és pszichofiziológia kutatója, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egykori igazgatója.
Az őszi óraátállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt, és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet, írja az elte.hu.
A biológus szerint egy fiatalabb, egészséges ember mindebből enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel. Idősebb vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, és ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak. Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbekké válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal például a tömegközlekedési eszközökön, többször felejtünk otthon fontos dolgokat. A tavaszi óraátállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban.
A depresszióban, szorongásos állapotokban, pszichés zavarban szenvedők (különösen, ha dolgoznak) szenvedik meg leginkább a ritmus eltolódását, ilyenkor gyakran kell akár orvoshoz vagy pszichológushoz fordulniuk, esetleg átmenetileg változtatni a gyógyszerezésen is. Végül vannak kifejezetten időzavaros betegek is, akiknél akár fatális következménnyel is járhat az óraátállítás, szinte teljesen kiforgatva az amúgy is abnormális ritmusmintázatot.
A tavaszi és őszi óraátállítás hatásai tehát egyénenként nagyon eltérők lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraátállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”.
Ugyanakkor léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére. Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, vagy olyan mozgási aktivitásokat iktathatunk be a reggeli rutinunkba, amelyek serkentik a vérkeringést. Az esti órákban pedig a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatok lehetnek hasznosak.
Az egészségügyi hatásokat (amelyek ugyanúgy okozhatnak gazdasági anomáliákat is) vizsgálva egyre világosabbá válik, hogy a rendszeres átállás inkább káros, mint hasznos a társadalom számára, ezért egyre többen úgy gondoljuk, hogy ezt az egész óraátállítást el kéne már felejteni — összegezte az ELTE professzora.

Háttér

A nyári és téli időszámítás alkalmazását eredetileg gazdasági megfontolás, az áramfogyasztás csökkentése indokolta, egészségügyi hatásaival keveset foglalkoztak. Az átállásos rendszert elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be 1916-ban, majd ezt az I. világháború alatt átvette az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is. A háború után az országok visszaálltak az eredeti rendszerhez, majd később (a II. világháborúban vagy a '70-es években, az energiaválság idején) takarékossági okokból újra bevezették. A tervek szerint az Európai Unióban 2021-ben alkalmazták volna utoljára, a tagállamok pedig maguk dönthetnek arról, hogy a közép-európai (CET) vagy a kelet-európai (EET) időzónához szeretnének tartozni. A végleges, uniós szintű döntéshez azonban szükség volna az összes tagállam állásfoglalására, ez viszont a koronavírus-járvány miatt valószínűleg még várat magára.