A bölcsődék hiánya azon nagyon is valós problémák egyike, amelyek válogatás nélkül érintik a nagyvárosokat és a kisebb településeket is, hiszen a totyogósok felügyeletének megoldása nem egyszerű feladat azon szülők számára, akik vissza akarnak térni munkahelyükre — még akkor sem, ha a „legkézenfekvőbb megoldásnak” számító nagyszülői segítség is létezik (arról már nem is beszélve, hogy a kicsik közösségbe való beilleszkedése és fejlődése szempontjából milyen pozitív hozadékai vannak a bölcsinek). Romániában jelenleg 386 bölcsőde működik, ami azt jelenti, hogy egy megyében átlagosan tíz ilyen létesítmény van, de egyes megyékben ennél is kevesebb a számuk, s a három évnél kisebb gyermekek alig 4%-át képesek befogadni, amivel (nem meglepő módon) az utolsó helyen állunk az Európai Unióban.
Cseke Attila fejlesztési miniszter tisztségbe iktatásával egy időben jelentette be, hogy a helyzet orvoslására bölcsődeépítési programot indít — a látványterveket pedig tegnap mutatták be. „Ez egy nagyon fontos mozzanata a programnak, hiszen az önkormányzatok e látványtervek alapján tudják majd eldönteni, a három modell közül melyiket szeretnék városukban, községükben látni — a következő két hónapban a minisztérium az Országos Befektetési Társaságon keresztül elkészíti a projekttípusok technikai dokumentációját, ezt követően pedig az önkormányzatok beterjeszthetik igényeiket. Mert ne feledjük: jelentős összeg is áll a program mögött, hiszen az RMDSZ kezdeményezésére 370 millió eurót különített el a kormány az uniós helyreállítási alap lehívásához szükséges országos tervből a bölcsődék építésére. Nemcsak politikusként, de kétgyermekes szülőként is úgy vélem: ez a program reális problémára jelent konkrét finanszírozásos megoldást. S nem mellesleg az önkormányzatok számára egy kitörési, fejlődési lépés is, kevésszer tapasztalt, jó lehetőségekkel, hiszen nekik csak a megfelelő telket és a közművesítést kell biztosítaniuk, az építési költségeket az állam fedezi” — fogalmazott megkeresésünkre Nagy Szabolcs képviselő, arra buzdítva a Szatmár megyei polgármestereket, hogy mérjék fel az igényeket, s készüljenek a pályázatok benyújtására.
A napjaink igényeinek megfelelő korszerű bölcsődék — amelyek 40–50, 60–70 vagy 100–110 gyermek befogadására alkalmasak, az épületekben játszó- és hálószobák, konyha és mosókonyha, nagyterem, orvosi rendelő és irodák is lesznek, körülöttük pedig szabadtéri játszótér, legkevesebb 10 négyzetméteres szabad területtel minden gyerkőc számára — ráadásul energiahatékonyak is lesznek, ugyanis napelemek biztosítják majd a megújuló forrásból származó energia termelését; a falak, a nyílászárók, a padló a legújabb technológiák segítségével épül, így a passzív házak kategóriájába tartozó bölcsődék fűtése és hűtése is energiatakarékos lesz.

Szabó Kinga Mária