Az utóbbi években rászállt a polgármesteri hivatalok által kivetett ingatlanadókra a számvevőszék. Tavaly 240 millióval kevesebb volt az adóbevétel, mint amennyi kellett volna legyen.

A közigazgatási intézmények könyvelését és pénzgazdálkodását is vizsgáló számvevőszék országos szinten összegzett adatai szerint 2014-ben a városi és községi polgármesteri hivatalok közül igen sokan számolták ki rosszul az ingatlanadók értékét — közel negyedmilliárd lejjel bevételeztek emiatt kevesebbet, mint amennyit valójában kellett volna. Gyakorlatilag nincs olyan megye, amelyikben ne találtak volna rosszul végzett adószámítást az ellenőrök, a lista élén Suceava megye áll, ahol megyei szinten 19,7 millió lejt kell utólag behajtaniuk a polgármesteri hivataloknak. Szatmár megye a középmezőny alsó hányadában van, a tévedésen fogott szatmári önkormányzatoknak 2,4 millió lejt kell adófizetőiken mihamarabb behajtaniuk, Hunyad megyében keletkezett a legkisebb hiány, itt 600 ezer lej elmaradást találtak a számvevőszéki biztosok. Azért fordult elő, hogy kevesebbet bevételeztek ingatlanadó téren a polgármesteri hivatalok, mert egyrészt alacsonyabb övezeti besorolás alapján rótták ki az adókat, másrészt nem jártak utána, hogy beépített vagy üresen álló kert, illetve udvar után adóznak az emberek és természetesen ok az is, hogy nem foglalkoztak hathatósan azzal, hogy a ki nem fizetett adók miatt jelentkező kintlevőségeiket behajtsák.

Aa jelentés szerint a romániai polgármesteri hivataloknak közel 240 millió lejes bevételkiesésük volt tavaly azért, mert pontatlanul rótták ki az ingatlanadókat. A rosszul elvégzett adószámítás legfőbb okaként a számvevőszéki biztosok azt hozzák fel, hogy a helyi közigazgatási egységekben rossz övezeti besorolást kaptak beltelkek és kültelkek egyaránt. A megyei tanácsok sem figyeltek eléggé, teherszállító járművekre kivetett adók negyven százalékának bevételezését mulasztották el tavaly.

A számvevőszék szerint mind a polgármesteri hivatalok, mind a megyei tanácsok sokkal könnyebben fejleszthettek volna a fennhatóságuk alá tartozó területeken, ha helyesen vetik ki az adókat, a polgármesteri hivatalok komolyabb önrésszel pályázhattak volna meg állami vagy uniós támogatásokat, a megyei tanácsok pedig sokkal több pénzt fordíthattak volna útkarbantartásra és -építésre.

A meg nem valósított bevételek mellett sajnos szabálytalanul eszközölt kifizetésekre is bukkant a számvevőszék, vizsgálódásai alapján arra következtet, hogy a személyzetre költött pénzek 17, a szolgáltatásokra kifizetett pénzek 31, a tőkeberuházásokra elköltött pénzeknek pedig a 40 százaléka volt szabálytalan kifizetés. Alkalmazottaiknak mindenféle címszó alatt igyekeztek több és több pénzt kifizetni a polgármesterek, kaptak pénzt közalkalmazottak lojalitás, veszélyességi pótlék, egészségmegőrzés, munkavédelem, eszközbeszerzési pótlék vagy éppen szolgálatiöltözék-vásárlási juttatás címén. A számvevőszéki biztosok kifogásolták azt is, hogy nem költenek eléggé megfontoltan a polgármesterek, gyanúsan sok ment el tavaly üzemanyagra, biztosításra, protokollköltségekre és jogi tanácsadásra.

Princz Csaba