Éles, személyeskedő vitáktól sem volt mentes a tegnapi nagykárolyi tanácsülés. Négy ellenszavazattal került elfogadásra a város idei költségvetése, a PNL-s városatyák „nem”-mel szavaztak.

Eddig sem volt túl nagy az összhang Kovács Jenő polgármester és a tanács PNL-s frakciója, leginkább annak vezetője, Ilie Ciuta között, de az a nyilvánvaló ellenszenv, amit egymás személye iránt táplálnak, egyre inkább felszínre kerül. Kettejük egymásnak feszülése talán csak abban az esetben kerülhető el, ha valamelyikük éppen hiányzik a tanácsülésről. Nos, a tegnap megtartott februári tanácsülésen mindketten ott voltak, s mivel a költségvetéssel foglalkozó határozattervezet is napirendre került, már kezdettől fogva ott vibrált a feszültség a levegőben.

Még az olyan „ártatlannak” felfogható kérdések is olajat öntöttek a tűzre, melyek a kastélykert világítási hálózatának a bővítését célozták. A PNL-s csapat vezetője azt kérdezte a polgármestertől, hogy miért van szükség a hálózat bővítésére. Kovács válaszul elmondta: azért, hogy az épületet jobban meg lehessen világítani. „Tehát hogy még jobban előtérbe helyezzék” — folytatta Ciuta, majd hozzátette, hogy a Román Katona Emlékművét is kivilágíthatnák jobban, az is megérdemelné, hogy kiemeljék, de ehhez végre ki kellene vágni a 3 méteresre nőtt, az alkotásra árnyékot vető tujákat. „Érdekes hozzászólás ez olyasvalakitől, aki korábban a nagykárolyi fakivágások miatt pellengérezett ki engem és az önkormányzatot” — mutatott rá Kovács a tanácsos véleményeiben mutatkozó ellentmondásokra.

Keizer Lajos alpolgármester békülékenyebb hangot igyekezett megütni, mondván, hogy szerinte is jobb világítást érdemel az emlékmű, ezért konszenzusra törekedve azt kérte a felektől, hogy a helyszínre kilátogatva, fogalmazzák meg javaslataikat. A kastélykert világításával kapcsolatos határozattervezetet elfogadták egyébként.

A békülékeny hangnem nem maradt meg sokáig, hiszen következett a város éves költségvetési tervezetének a megvitatása. Ciuta az elsők között jelentkezett szólásra: „Az idei büdzsé, követve a korábbi évek hagyományait, ismét a helyi szokásokat és mentalitást tükrözi”. Mint fogalmazott, a bevételek terén a város sok mindenre nem számíthat, s a befektetésre szánt arány sem ad okot derűlátásra.

Kovács sem maradt adós a válasszal. „Nem Turnu Severinben vagyunk, hanem Nagykárolyban” — kezdte a polgármester, majd felsorolta, milyen nagy volumenű beruházások zajlanak a városban. „Biztos vagyok benne, hogy ha mindezeket sikerül megvalósítanunk, akkor Nagykároly öt éven belül európai színvonalú város lesz. Aki Nagykárolyban járva nem lát változásokat, és csak a rosszat akarja látni, illetve folyamatosan csak kritikát fogalmaz meg, a költségvetést érintő javaslattal soha elő nem jön, azt én nem veszem figyelembe” — mondta a polgármester.

A költségvetést, dacára az ellenséges hozzászólásoknak, elfogadták. Igaz, a PNL képviselői „nem”-mel szavaztak a kérdésben.

Nagykárolyi idei költségvetése 51 513 360 lej. Ez az összeg nagyjából 11 millió lejjel kevesebb, mint a 2014-es.

„Ebben a költségvetési összegben nincs benne az az egymillió lej, amit a kormánytól kapunk a lakások befejezésére, illetve a Helyi Fejlesztési Országos Programtól is érkezik pénz. A tavalyi költségvetésben benne volt a tanároknak kiutalt bérkiegészítés, ami majd’ négymillió lej volt. Az is igaz, hogy a tavalyi költségvetést tovább növelte az a 14 millió lej, amit a folyamatban lévő uniós projektek megvalósítására költöttünk. Idén ennek az összegnek csak a fele lesz meg, hiszen lassan lezárulnak a projektjeink. Mindazonáltal úgy vélem, a költségvetésünk jó, aggodalomra nincs ok, és jól fogunk tudni gazdálkodni ebből a pénzből, minden ellenvélemény dacára” — mondta Kovács.

Tőtős Tímea