Halmi elöljárói is pénzhiánnyal küzdenek, ami miatt nem lehet tervezni komolyabb beruházásokat ebben az esztendőben. A lakosság mindenre kap magyarázatot, de az emberek azzal érvelnek, hogy a választási kampány idején mást ígértek a vezető politikusok.

— Kétszázhetvenezer lejjel kaptunk kevesebbet a költségvetés leosztásakor, mint az elmúlt évben — nézegette papírjait Incze Lajos polgármester. Százhatvanezret a pénzügyi igazgatóságtól, kétszázhatvanezret a megyei tanácstól. Ez éppen arra elég, hogy rendezzük az adósságunkat. Túrterebessel közös pályázaton belül készül a szennyvízhálózat, még háromszázhatvanezer lejt kell kifizetni, hogy befejeződjön a szennyvíztisztító elkészítése. Ahol van vízhálózat, ott kell szennyvízcsatorna is. Ugyancsak a közös projekt keretében öt kilométer csatornahálózata van Halminak, öt kilométer Túrterebesnek. Halmi jól áll a vízhálózat kiépítésével, van még két kilométer az állomás mellett, de nincs lehetőség egyelőre felvinni a vizet Halmihegyre, holott lenne rá igény. Az utóbbi három évben Kisbábonyba, Dabolcra és Nyírestanyára vezettük be a vizet. Ha Turcról elvezetik a vizet Batarcsra, akkor Tamásváralja és Halmihegy ott van két-háromszáz méterre. Halmihegyen az egyik vállalkozó megépített egy épületet, hogy palackozza a bort, és nincs víz. Víz nélkül nem lehet pincét működtetni, a hordót mosni kell, annyi vizet nem lehet felhordani. Egy belga család Halmihegyen vásárolt földeket, lefúratott egy kutat, százhúsz méterről hozza fel a vizet.

Községfejlesztés

A polgármester bízik abban, hogy a szűkös költségvetés ellenére kisebb beruházások kieszközölhetők. Lesz tizenötezer euró járdaépítésre. A tavaly elkezdték a járdák aszfaltozását, ezt folytatják az idén is, ez drágább, de tartósabb, mint a beton. Az olyan utakon, mint például a szatmári út, ahol a savas víz ráfolyik a betonjárdára, három év alatt tönkremegy a burkolat, az aszfalt sokkal tovább tart.

— Van egy vidékfejlesztési pályázatunk (125-ös kiírás) a mezei utak korszerűsítésére — számolt be Incze —, a jövő hónapban lesz egy éve, hogy aláírtuk a szerződést, de még nem lehet meghirdetni a versenytárgyalást. Hatszázezer euróról van szó, hét kilométer kövezés, ennek az értéke mindig csökken. 2010-ben tizennyolc kilométer út kövezését foglaltuk a pályázatba, ebből csak hét kilométert hagytak jóvá, de ez sem működik.

Legeltetés

A szántóföldeken elkezdték a tavaszi munkálatokat a gazdák. Mint minden év tavaszán, a legeltetéssel kapcsolatos problémákra kell megoldást találni.

— Helyi erőből sok utat leköveztünk kavicsbányából származó kövekkel — számol be Incze —, az állattartók is javítják a legelőkhöz vezető utakat. Van 320 hektár legelő, amin az állattartók gazdálkodnak, ennyi van még a tanács tulajdonában, amit licitre bocsátunk. Eddig hat kérvényt tettek le a juhtartók. Vannak olyan területek, amelyek a telekkönyvben legelőként vannak nyilvántartva, de nem legelőként használjuk, ugyanakkor vannak legelőnek használt területek, amelyek nem legelőként vannak nyilvántartva. Halmiban ötven-hatvan tehén van, Kisbábonyban huszonöt-harminc, Nyírestanyán van a legtöbb.

Szemétgyűjtés

Eddig Sárközújlak központtal működött egy tizenegy községet ellátó szemétszállító társaság, ami aránylag jól működött, Báncsi János foglalkozott a gépkocsik javításával és a szemétszállítás felügyeletével. De közbeszólt a román szabályozás. Tizenegy polgármesteri hivatal nem tud egy társulást működtetni, egy külön céget kell létrehozni, ahova új embereket kell alkalmazni, növekedni fognak a kiadások. Még nem lehet tudni, milyen formában gyűjtik majd be a szemétdíjat. Halmiban tizenegy cég van, amelyik havi harminc lejt fizet szemétszállításért. A lakosság húsz lejt fizet évente személyenként. Az elmúlt évben nyolcvanezer lej szemétdíj gyűlt be, ami fedezte a kiadásokat.

Egy másik probléma az, hogy még mindig vannak trichinella fonálféreggel fertőzött sertések. A polgármester felvette a kapcsolatot egy céggel, amelyik patkányirtási akciót szervez Kisbábonyban. A fertőzést a patkány hordozza. Csak faluszinten lehet megszabadulni tőle. Kisbábonyban egy egész roma család került kórházba.

Schengeni álom

Incze Lajossal Halmi határa felé sétáltunk, közben a mezőn dolgozó embereket figyeltük. A szép napsütésben jól lehetett látni az ukrán határt. Ha Románia bekerül a schengeni övezetbe, ezt a határrészt nagyon meg kell erősíteni. „A határőrök készülnek — mutat a határ felé a polgármester. — Halmi körzetében van egy érzékelő végig a román-ukrán határon, amelyik bármilyen mozgást jelez. Itt már nem lehet átsétálni, cigarettát vagy bármit csempészni, de Batarcsnál még nincs ilyen érzékelő. A csempészet nem szűnt meg, csak arrébb tolódott, akárcsak Románia felvétele a schengeni övezetbe. A schengeni övezethez tartozás számunkra még csak álom”.

 Elek György