Béltek községben hatról háromra csökkent a magyargéresi tanácsosok száma, s ez meglátszik az eredményeken is, hiszen a településen sokkal kevesebb fejlesztés történik, mint a községközpontban.

Balogh László magyargéresi RMDSZ-es tanácsos elmondta, hogy az előző ciklusokhoz képest már csak három RMDSZ-es képviselő van a községi tanácsban az eddigi öt helyett. Korábban mind az öt RMDSZ-es képviselő magyargéresi volt, ugyanakkor egy magyargéresi liberális képviselő is a helyiek érdekeit képviselte. Ez azt jelenti, hogy a hat településről a tizenhárom tagú tanácsnak hat magyargéresi tagja volt. Most van három RMDSZ-es tanácsos, s közülük kettő magyargéresi és egy krasznabélteki.

A Béltek községi tanács nagyon aktív, a polgármester által előterjesztett határozattervezetek konstruktívak, viszont ezek nagy részének a magyargéresiek számára elég kicsi a jelentősége. A magyargéresi tanácsosok minden olyan határozattervezetet megszavaznak, amelyik építő jellegű. Miért ne szavaznának meg egy sportterem felépítésére vagy egy híd építésére vonatkozó határozattervezetet? Ugyancsak egyetértenek az iskolafelújításokra kidolgozott tervekkel is. Vitatható azonban, hogy mennyire élvez prioritást egy olyan, Boldádra vezető híd építése, amelyiken évente tízen haladnak majd át. A községben történő fejlesztések a magyargéresiek számára elenyészőek. Többször terítékre került már a földgáz bevezetése, ami Magyargéres, Krasznagyöngy és Krasznabéltek településeket érintené. Ez terv szintjén létezik, a lakosság kíváncsi, mikor lesz megvalósítva. A tanács elfogadta a szennyvízhálózat kiépítésének tervét községi szinten, de nem tudni, mikor fog megvalósulni.

Komoly lépése a községi tanácsnak, hogy megszervezte a szociális ellátórendszert (eddig ezt a feladatot a Caritas látta el). Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb probléma Magyargéresen, Balogh László azt válaszolta: a demográfiai csökkenés, de ezen az önkormányzat nem tud segíteni.

A településen egyébként csökkenőben van az állatállomány, a háztáji gazdálkodás az egyötödére csökkent. Van két nagyobb állattartó, az ő állataik adják a falu állatállományának a felét. Több mint százhetven hektár legelő van százötven jószágra, a csorda nem használja a teljes legelőterületet, annak egy távolabbi részét a juhászok bitorolják — magyarázta Balogh László.

Elek György