2021-ben 248 Lyme-kór-gyanús esetet regisztráltak Romániában, ami 35 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban, tavalyelőtt ugyanis 381 eset került az Országos Közegészségügyi Hatóság (INSP) regiszterébe. Meredek visszaesés ugyanakkor 2019-hez képest, a koronavírus-járványt megelőző esztendőben ugyanis 922 gyanús esetet vettek nyilvántartásba Románia-szerte a közegészségügyi igazgatóságok.
A tavaly regisztrált páciensek 57 százalékánál azonban be is igazolódott a gyanú, Lyme-kórral fertőződtek meg, ez pedig 10 százalékkal magasabb arány, mint az ezt megelőző évben. A Lyme-kór 2021-ben ezer lakosból 0,8-at érintett — közli az intézmény.
A Lyme-kórral megfertőződött páciensek számát tekintve Szeben megye volt a listavezető, ahol az 55 eset közül 34-ben be is igazolódott a fertőzés, a második a sorban Máramaros megye, ahol 22 esetből 21 alkalommal igazolódott be a gyanú, majd Suceava megye következett, ahol a 17 gyanús eset közül 11 páciensnél igazolódott be a Lyme-kór. Ami Szatmár megyét illeti, 2021-ben öt gyanús esetet vettek nyilvántartásba a közegészségügyiek, hárommal többet, mint 2020-ban, és amint a vizsgálatok is kimutatták, mind az öten Lyme-kórral fertőződtek meg. Az átlagosnál több megbetegedést egyébként országszerte az 5–9, valamint a 0–4 évesek körében igazolták — jegyzi meg az INSP. Azt is hozzáteszik, hogy a magas számú megbetegedésre tekintettel a Szeben és Máramaros megyei lakosság számára tájékoztató, egészségnevelési intézkedések, ugyanakkor helyi szinten kullancsirtás is javasolt.
A Lyme-kór csak olyan kullancsok csípésével terjed, amelyek maguk is fertőzöttek az úgynevezett Borrelia burgdorferi nevű baktériummal — ez a kórokozó felelős ugyanis a Lyme-kór tüneteinek kialakulásáért. Ez a kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés először bőrtüneteket, majd gyakran idegrendszeri elváltozásokat okoz, később, kezeletlen esetekben pedig ízületi és izomfájdalmakkal jár.
A fertőzés okozta tünetek néha spontán gyógyulnak, a szervezetnek sikerül legyőznie a kórokozót. Valószínűbb azonban, hogy a betegség kezelés nélkül kifejlődne. Az egyre súlyosbodó tüneteket okozó kórt csak idejében elkezdett antibiotikumos kezeléssel lehet megállítani és gyógyítani.

Mi is az a Lyme-kór?

A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis — állatról emberre terjedő fertőző betegség. A megbetegedést 1975-ben, az Old Lyme városban (Connecticut, USA) jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az ízületi gyulladást sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg. Különböző tényezők arra utaltak, hogy a járvány valamilyen ízeltlábú vektorral terjedhet. Végül a betegség kórokozóját (Borrelia burgdorferi) 1982-ben, Ixodes kullancsok tápcsatornájából, Willy Burgdorfer azonosította. Legjellegzetesebb, az esetek 60–80 százalékában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7–10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek, például magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat, valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények — zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok — jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig, szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség.

Bumbuluţ Krisztina