Az agrártevékenységekhez kapható EU-s támogatások négy fő irányát tengelyeknek nevezi az uniós zsargon. Az APDRP megyénkben is meghirdeti a pályázatokat, de itt is — akárcsak országosan — a rendelkezésre álló összeg tíz százalékát sikerül csak lehívni.

Románia nem használja ki az EU-s támogatási lehetőségeket, nem készülnek olyan pályázatok, amelyek meggyőzőek abban a tekintetben, hogy a pályázó megfelelően el is tudja költeni a támogatásként nyert összeget — mondta el Veiszenbacher István, a Szatmár Megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP) aligazgatója. Így a pénz jó része Brüsszelben marad. Hogy mennyi, attól függ, sikerül-e az utolsó évben (az idén) újraosztás révén mégis lehívni ebből annyit, amennyire pályázatképes kereslet mutatkozik.

Záró év

Az uniós csatlakozás, azaz 2007 után Romániának a 2013-as záró évig 8,022 milliárd eurót irányoztak elő, ebből 300 millióba került a vidékfejlesztési irodahálózat létrehozása és üzemeltetése, közvetlen támogatásokra 500 milliót szántak és a többit mind az alábbi programokra kellett volna felhasználni — tette hozzá Veiszenbacher István. A négy tengely, mely körül forog az európai fejlesztés, a következő fejezeteket tartalmazza: 1. Az agrár- és erdészeti szektor versenyképességének fokozása, 2. A vidéki térségek környezeti feljavítása, 3. A vidéki életminőség és gazdaság sokrétűbbé tétele és 4. a LEADER-csomag projektjei, melyeket a legkülönfélébb helyi kezdeményezések támogatására találtak ki.

Programok

Az első „tengely” programjai közül a legnagyobb érdeklődést ébresztő a fiatal gazdák vidéken való megtelepedését segíti elő. A 121-es kiírás a mezőgazdasági épületek építését és korszerűsítését, a farmok infrastruktúrájának létrehozását, tejtermelő farmok felállítását, üvegházak építését és öntözőberendezések vásárlását támogatja — tájékoztatott Veiszenbacher. Az itt kapott pénzből lehet vásárolni aratókombájnokat és sokféle egyéb mezőgazdasági gépet, itt lízinghez is lehet folyamodni, de lehet pályázni szállítóeszközök vásárlására, epresek, gyümölcsösök létesítésére, és a termékek farmszintű, elsődleges feldolgozása is megvalósítható ebből a támogatásból. Másodkézből származó gépeket azonban nem lehet elszámolni, az állat- és földvásárlást sem. Az önrész százalékos, hegyvidéken ötven, negyvenéves korig a gazda további tíz százalék kedvezményt kaphat. A pályázó pluszpontokat nyer, ha egyesületi tag — részletezte az aligazgató —, ha ökogazdálkodást folytat, ha gazdasága két és nyolc gazdasági egység (GE) közti erővel bír, ha fiatalabb, ha hátrányos zónában él. A 123 és a 123 N578–as jelzésű kiírások szinte kihasználatlanok. Ezek fontosságát élelmiszeriparunk nagymérvű visszaesése indokolná. A 125-ös kiírás mezei és erdei utak építését szolgálja. A 141-es ún. félig önfenntartó kisebb gazdaságok támogatására nyújt (évi 1500 euró öt esztendőn át) uniós szubvenciót, a 142-es kiírás a termelői csoportokat segíti.

Más lehetőségek

„A második tengelyhez a hegyvidékieknek szánt támogatásokat sorolták, e hátrányos helyzetűnek ítélt területekkel már foglalkoztunk korábban, komoly plusztámogatások járnak az itteni gazdáknak, az ökogazdálkodás vállalásával például (212–es, 213–as és 214–es fejezet). Itt a magas természeti értékű gyepek, a zöldtrágyázás és megannyi más környezetvédelmi hatású művelési módot mind jutalmazza a rendszer. Ide tartoznak a madárvilág szempontjából fontos értékű gyepterületek is. A zöldtrágyázást különben a talajerózió meggátlására, a víz általi lemosódás ellen alkalmazzák, nálunk még szokatlan, de az unióban bevett gyakorlat. A zöldtrágyaként földbe kerülő zöldtömeg keletkezhet kukoricából, zöldborsóból, repcéből, mustárból, napraforgóból. A zöldtömeget legkésőbb következő tavaszig kell lekaszálni és beforgatni a talajba, hektáronként 130 euró jár érte.

A 121-es kiírás szántók, gyümölcsösök és szőlők erdősítésére nyújt jutalmat, azaz a kaszálók és legelők ettől az évtől kimaradnak e csoportból. A munkálatok költségének 70 százaléka pályázható meg, ez a hátrányos helyzetű hegyvidéken és a Natura 2000 természetvédelmi területeken felmegy 80 százalékra, az összegek pedig 1092-től 1320 euróig terjednek hektáronként magukra a munkálatokra, később pedig évi 536, majd 210 és 105 euró karbantartási prémium jár öt esztendőn át. Ha gyümölcsöst számol fel az erdőtelepítéssel a vállalkozó, akkor 15 éven át további 201,5 euró jár neki kárpótlásként, amit a területalapú támogatásra ráadásként kap. Erre természetes személyek is pályázhatnak. A harmadik tengely a mikrovállalatokat segítené, a falusi idegenforgalmat élénkítené, a falvak fejlesztéséhez, a helyi örökségek megőrzéséhez segítene hozzá. A 312-es kiírás kis és közepes cégeknek szól, és a vidéki szolgáltatások szférájának megerősítését célozza. A következő, 323-as kiírás a falusi vendégforgalom hálózatát szolgálja. Önrészt is megkövetelnek. A Leader-programcsomagot a negyedik tengelybe sorolták be” — tájékoztatott Veiszenbacher István.

Elek György