A 724/2013-as jogszabály értelmében szigorították a hagyományos termékek jóváhagyásának módszertanát, így országosan 619, megyénkből pedig 27 termék szerepel az országos regiszterben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 724/2013-as számú rendelete alapján szigorították a hagyományos termékek jóváhagyásának módszertanát, aminek eredményeképp jelentősen rövidült hazánkban a hagyományos termékek listája. Míg a szabályozás előtti időszakban több mint négyezer engedélyezett hagyományos termék volt forgalomban, addig 2018 elején 619 szerepelt a Hagyományos Termékek Országos Regiszterében. A legtöbb hagyományos termék és termelő Brassó, Máramaros, Fehér és Kovászna megyéből származik. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa, Petrişor Lucian megkeresésünkre elmondta, hogy jelenleg Szatmár megyéből öt termelő 27 terméke minősül hagyományos terméknek. „A jogszabály szigorítása előtt a megyében mintegy 700 hagyományos termék volt, azonban ezek közül nem mindegyik felelt meg a hagyományos termékek előállítására vonatkozó előírásoknak.

A 2013-as miniszteri rendelet szigorította az engedélyeztetési folyamatot, ami már időszerű volt, hiszen így valóban csak azok a termékek kapják meg a hagyományos besorolást, amelyek meg is érdemlik azt. Ezzel magyarázható, hogy ilyen kevés hagyományos termék van Szatmár megyében és az országban is” — fogalmazott Petrişor Lucian. A mezőgazdasági igazgatóság munkatársának tájékoztatásából megtudtuk, hogy az AD Kft. Debreczeni hústermékei (többek között a házi füstölt szalonna és sonka, házi disznósajt, házi kenőmájas és májas hurka, füstölt csülök), a turci Rus Mărioara egyéni vállalkozó házikenyere, fekete kenyere, málépogácsái, málékenyere, túrós buktája és avasi kalácsa, az Alcoron Kft. (Bran néven vált ismertté) több terméke, az újmikolai Mihai George Raul családi vállalkozás Raul néven forgalmazott juh- és kecskesajtja, illetve sós juhtúrója, valamint a komorzáni Dregan Grigore családi vállalkozás Cămara Zânelor Dregan elnevezéssel forgalmazott hagyományos szilva-, körte-, alma- és cseresznyepálinkája került be megyénkből a termelők és termékek közül a Hagyományos Termékek Országos Regiszterébe.

A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője, Nicolae Dumuţa a hagyományos termékek kapcsán elmondta, hogy nagyon keresett árucikkekről beszélünk, amelyek az Európai Unió közkincsének (Patrimoniu EU) lettek minősítve, ezért természetesen árban is különböznek a gyártósoron előállított termékektől. „Remélhetőleg a közeljövőben változik majd a hagyományos termékeket szabályozó törvény, aminek eredményeként többen igénylik majd a hagyományos minősítést, amely mindenképp hozzájárul a térség gazdasági növekedéséhez és idővel a faluturizmus fellendüléséhez is” — fogalmazott Dumuţa, aki elsősorban az állatok levágására, a hús feldolgozására és értékesítésére utalt.

„Az állatok hagyományos módon történő levágása, melyet oly sokszor láthatunk a Máramarost népszerűsítő beszámolókban, nem teljesen törvényes módon zajlik, hiszen a törvény értelmében a háztáji állatokat csak saját felhasználására lehet tartani, nem pedig értékesítésre, haszonszerzésre. Itt kellene javítani a törvénykezésen. Például Ausztriában több száz kis mészárszék működik: a panzió tulajdonosa felneveli az állatot, majd azt törvényesen, az előírásoknak megfelelően, az állatorvost értesítve saját kis vágóhídján levágja, a húst pedig feldolgozza. A húst felhasználja a panzió ellátásához, de a vágóhíd melletti kis mészárszékben is értékesítheti” — magyarázta Nicolae Dumuţa, akinek meglátása szerint ez a faluturizmus hatékony népszerűsítését jelenti.